nlc.hu
Szabadidő
A férje verte, megalázta, rabszolgaként csicskáztatta, és még azt is elvárta, hogy hálás legyen érte: a Miénk lesz a holnap film kritikája

Örömünnep volt az a nap, amikor a férje nem verte agyba-főbe

Hogyan lehet felemelő egy film, amiben a férj rendszeres időközönként bántalmazza a feleségét? A miénk lesz a holnap az egyik leghatásosabb, erőt adó női történet, amit az utóbbi években a mozivásznon láttunk. Bár fekete-fehér, Olaszországban többen nézték meg, mint a Barbiet és az Oppenheimert.

Az olasz néplélek Magyarországról nézve meglehetősen nehezen érthető meg. Az olaszok egyrészt imádják az életet, a jó dolgok habzsolását, a csillogást és a hangos ünneplést, másrészt mégis egy olyan filmre ültek be tavaly a legtöbben, ami fekete-fehér, nagyrészt egy nyomasztó szuterénben játszódik, és visszatérő dramaturgiai elemként a férj alaposan elveri benne a feleségét.

A Miénk lesz a holnap azonban az első ránézésre súlyos témája és a nyomasztó képi világa ellenére mégsem lehúzós film, és bár kicsit hazudik azért, hogy felemelje a lelkünket, az ilyesféle füllentéseknek bármikor örülni tudunk.

A Paola Cortellesi-faktor

Bár Magyarországon jó eséllyel csak maroknyi embernek mond bármit is a neve, a Miénk lesz a holnap írója, főszereplője és rendezője, Paola Cortelessi Olaszországban igazi szupersztárnak számít, énekesként és színészként is rendkívül népszerű. Ez részben talán megmagyarázza, miért özönlöttek az olasz nézők az első nagyjátékfilmes rendezésére, de tényleg csak részben.

Cortelessi filmjének története 1946-ban, közvetlenül a II. világháború vége után játszódik, és a rendező a látványvilágát egyértelműen a cselekmény korszakához igazította. A fekete-fehér, realizmusra törekvő képi világ egyértelmű főhajtás az olasz neorealizmus nagymestereinek (Vittorio De Sica, Roberto Rossellini…) munkái előtt, a főhős, Delia karakterét pedig hatvan évvel ezelőtt minden bizonnyal a fiatal Sophia Loren játszotta volna.

Forrás: Mozinet

Forrás: Mozinet

De a film nem akar egy az egyben megfelelni a korszak filmművészetének. Cortelessi időnként egészen váratlan formai megoldásokhoz nyúl. A főcímben Delia modern, dögös zenére járja a város utcáit, de az is egészen figyelemre méltó, amikor a családon belüli erőszak képsoraiból egy táncot koreografál, ezzel is kifejezve azt, hogy ebben a családban a nők felpofozása nem rendkívüli pillanat, hanem a mindennapok táncának része.

„Mert férfi”

1946-nak fontos szerepe van a történetben. Ahogy sok más országban, úgy Olaszországban is elszegényedtek az emberek a világháború során, ráadásul, mivel rossz oldalon álltak a háborúban, az amerikai katonák is az országban maradtak, hogy az ellenőrzésük alatt tartsák őket.

Delia, a történet főhőse egyszerre próbál gondos édesanyja lenni a két rosszcsont fiának és a lassan felnőttkorba lépő nagylányának, miközben kiszolgálja a zsarnokoskodó férje igényeit (főz, mos, takarít), ápolja az öreg és nagybeteg apósát, valamint napközben bagóért elvállal minden munkát, amihez csak hozzájut. Injekciókat ad be, varr, takarít és beugrik, ahová csak kell.

A film egyik fontos jelenetében épp betanít egy fiatal srácot, amikor megtudja, hogy a fiú az első munkanapjain többet keres, mint ő, akik már évek óta megbízhatóan dolgozik. Amikor ezt számon kéri a főnökénél, a válasz arcul csapja nemcsak Delia-t, hanem a nézőket is: „Mert férfi”.

Forrás: Mozinet

Forrás: Mozinet

Szegénység van, ráadásul a Delia által nagy nehezen összekuporgatott pénzt mindig elveszi tőle a férje. Ráadásul a lánya is megveti azért, hogy hagyja magát. Nem sajnálatot érez az édesanyja iránt az erőszakkitörések után, inkább vádlón néz rá, és a fejéhez vágja, hogy miért nem lép ki ebből a házasságból, és miért nem hagyja el a férjét.

Marcella sem tervez sokáig maradni. A helyi kávézó tulajdonosának fiához készül hozzámenni, és abban reménykedik, hogy a házasság segítségével kiszabadulhat szeretve gyűlölt családi fészkéből. Az édesanyja azonban jól látja, hogy a lánya pont azt a hibát készül elkövetni a korai és meggondolatlan házassággal, amit ő is elkövetett annak idején.

Nem csak egy szenvedő asszony

A Miénk lesz a holnap trükkje, hogy Deliát sokáig passzív hősnek festi le. Egy nőnek, aki nem csinál mást, csak leszegett fejjel tűri a sorsát. Az egyetlen reménysugarat egy rejtélyes levél hozza az életébe: bár az asszony a levelet mindenki előtt titkolja, látszik rajta, hogy bármit is tartalmazzon a levél, az jót hozhat hősünk életébe.

Ahogy telik az idő, kiderült számunkra, hogy Delia a látszat ellenére aktív, cselekvő hős. Titokban mindig eldug valamennyit az általa keresett pénzből, és gyűjt, nemcsak aggódik a nagylánya sorsáért, hanem tesz is azért, hogy jobb legyen neki, és a barátnője segítségével valami rejtélyes akcióra készül, és a film csak a legvégén árulja el, hogy mi is az.

A Miénk lesz a holnap úgy tud fajsúlyos élményt nyújtani, hogy közben tud könnyed is lenni, sőt még humora és stílusa is van.

Az pedig igazán meglepő, hogy a végén meglehetősen politikussá is válik: és végre értelmet nyer a meglehetősen hangzatos cím. Az év tehát egy rendkívül erős filmpremierrel indul: ezt a mozit semmiképp sem érdemes kihagyni. Nőknek végképp nem.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top