Család

Miért marad a nő? – “Azt mondta, örüljek, hogy nem ver péppé”

A parlamentben vitatkozunk, a Duna-parton tüntetünk azért, hogy kifejezzük: a nők elleni erőszak "nem szalonképes". Nem tolerálható, sőt büntetendő cselekmény. Közben előfordul, hogy egy bántalmazott asszony azt mondja: hagyják őket békén, ő már megbocsátott. Miért marad? Ez az áldozathibáztatónak minősülő, mégis gyakran felmerülő kérdés: miért marad benne egy nő bántalmazó kapcsolatban? Miért tűri a megaláztatást, erőszakot sokszor hosszú évekig? Összeállításunkban maguk az érintettek mondják el.

„Amikor nem voltam, a kutyát verte helyettem”

Miért marad a nő? - „Azt mondta, örüljek, hogy nem ver péppé„Tíz éve váltam el, hat évig éltem a bántalmazóval – meséli Kata, aki ma már képes úgy beszélni a történtekről, hogy ne önmagát hibáztassa. – Nehéz felismerni a jeleket… Csak én takarítottam, kizárólag én végeztem a házimunkát. Teljesen természetes volt, hogy a szexuális együttléteink úgy alakulnak, ahogyan és amikor ő szeretné. Természetes volt, hogy a szakmai előmenetelét mindenben támogatom, de ez fordítva már korántsem volt így.”
Kata azt mondja: hitte, hogy egy férfinek mindent szabad, hogy egy nő arra való, hogy a férfit szolgálja. „Mindig megkaptam, hogy rugalmatlan vagyok, ami nem jelentett mást, mint hogy nem azt szeretném, amit ő. Azt is mondta, hogy függök az anyámtól, aztán szépen lassan elszigetelt a családomtól.”
A nő világosan emlékszik az első ütésre: egy teásdobozon vesztek össze, a férfi akkorát lökött rajta, hogy átesett a szomszéd szobába. „Emlékszem, teljesen igazat adtam neki: azt gondoltam, nem beszéltem vele szépen. Az erőszak, ha nem is mindennapos, de nagyon gyakori volt innentől kezdve. Egyszer kérdeztem tőle, hogy ez már mindig így lesz-e, mire azt válaszolta, örülj neki, hogy nem verlek péppé. És én örültem.”
Kata azt mondja, arra gondolt, ő nem érdemel jobbat. Ezt a bántalmazó is állandóan hangsúlyozta, meg azt is, hogy nem tudna egyedül megállni a lábán, hogy labilis idegzetű, és hogy senki nem védené meg. Ezt el is hitte, sokáig ezért maradt. „Nagyon súlyos depresszióm lett, hallucináltam, kórházba kerültem, öngyilkossági kísérletem is volt. A kórházból felhívtam, megkérdeztem, hogy vannak a kutyáim, mire azt válaszolta, meg kellett vernie az egyiket, mert bepisilt: onnantól tudtam, hogy nincs hova hazamennem. A kórházban mindenki le akart beszélni a válásról, mondván, egy depressziós nincs abban az állapotban, hogy döntsön. Emlékszem arra a pillanatra, amikor mentem fel a kórházban a szobámba, a harmadik és a negyedik emeleti lépcsőfordulóban világosodtam meg, hogy ennek vége lesz, bárki bármit is mondjon. Eladtam a lakásom, sok milliót kellett neki fizetnem, és minden bútoromat, a legutolsót is vitte magával. Egyszer próbált fenyegetni, másfél évvel később, mikor a második felesége is lelépett tőle: azt mondta, soha nem fogok tőle megszabadulni. Akkor kértem a NaNE segítségét. Soha nem hallottam róla azóta.”

„A gyerekek előtt ütött el kocsival”

Miért marad a nő? - „Azt mondta, örüljek, hogy nem ver péppéKingának két közös gyereke van a volt férjétől, két éve szökött el tőle. „A múltam, a jelenem, és sajnos a jövőm is hozzá köt a gyerekek miatt. Amikor eljöttem tőle, kiírtam magamból mindent, azóta sokat gondolkodtam, miért nem vettem észre a jeleket.” A nő tizenhét évesen jött össze a későbbi bántalmazóval, hét évig voltak együtt, mielőtt összeházasodtak.
„Sokszor próbáltam már akkor is szakítani, de mindig visszacsalt a kapcsolatba. Én tapasztalatlan voltam, ő pedig akkor kezdte az önbecsülésem folyamatos rombolását: a legfőbb érve az volt, hogy úgysem kellesz senkinek. A házasságkötésünk után ez durvulni kezdett: miközben imádott és az égbe emelt, folyamatosan a földbe döngölt. Az első gyerekünk születése után hitelt kellett felvennünk, a férjem ebbe belekattant. Folyamatosak voltak a dühkitörések, miközben egyfolytában bántott lelkileg: miért megyek a szüleimhez, miért beszélgetek emberekkel, nem engedett át a barátnőimhez. Maximálisan kontrollálni próbált.”
Kingának sok problémája volt a testével: a férfi erre csak rátett egy lapáttal. Amikor lefogyott, naponta kellett a gyerekei életére megesküdnie, hogy nem tart szeretőt. Amikor a lelki kínzások odáig fajultak, hogy a nő válni akart, a férje azt mondta neki: a hitelből nem szállhat ki, ezért menjen a gyerekek szobájába lakni. „Azt mondta, ha az én hétvégém van, ő majd elbújik a szobájába a barátnőjével, az ő hétvégéjén pedig én ki ne merjek jönni a szobából. És ez ment is így egy darabig. A nagyobbik gyerekem újra bepisilt, a kisebbik meg folyamatosan verte a fejét a kiságyba. Rengeteget sírtak.”
Azt mondja, a férje mások előtt mindig előzékeny, negédes és jó humorú férfinak mutatta magát, a négy fal között azonban előbukkant a másik arca: emiatt eleinte a szülei sem hittek neki, mással meg már nem igazán tudta megbeszélni ezt. „Amikor végül segítséget kértem, anyámék mellém álltak. Egy nap, amikor a férjem elment dolgozni, átpakoltam a gyerekeket és a legfontosabb cuccokat a szüleimhez. Közben végig remegtem és reszkettem.” A bántalmazó folyamatosan zaklatja őt a mai napig is, volt, hogy öt napra ellopta a nagyobbik gyereket, és ő semmit nem tudott róla. „Márciusban úgy ütött el kocsival, hogy a gyerekeim vele voltak az autóban, és közben vigyorgott. Amikor rávágtam a kocsi motorháztetejére, kiszállt és lefejelt. Ebből azóta bírósági ügy lett, ő mindent tagad.”
Kinga azt mondja, azért maradt sokáig, mert elhitte, hogy a férfi valóban megváltozik miatta, és mert az önbecsülése és önbizalma a nullával lett egyenlő: azt gondolta, senkinek nem fog kelleni, és a gyerekek is komoly visszatartó erők voltak. „Próbálok megerősödni, de ennek a kapcsolatnak a nyomait nem lehet kitörölni.”

7 ok, amiért maradnak
Tóth Györgyi, a NaNE munkatársa szerint

  • Gyerekkoruktól kezdve sajátítják el azt a sztereotípiát, hogy a legfőbb, esetleg egyetlen céljuk a nagy Ő-re várni, majd jó feleséggé és anyává válni, és megfelelni mások elvárásainak. Feladatuk boldoggá tenni a férjüket, családjukat, és ha valami miatt megromlik a kapcsolat, az ő dolguk, hogy megpróbálják rendbe hozni.
  • A bántalmazó szinte minden esetben gazdaságilag is uralma alá helyezi a bántalmazottat. Általában mindent elkövet, hogy az ingatlan az ő nevén legyen, a hiteleket a nő vegye fel, a számlák a nő nevére érkezzenek, a nőnek ne legyen külön bankszámlája. Ebben a helyzetben a bántalmazottnak az a döntése, hogy a kapcsolatból kilép, könnyen jelentheti az összes anyagi javaitól, lakhatásától, örökségétől való megfosztást.
  • A környezet sok esetben a bántalmazót védi: „ó, nem is tudod, milyen szerencséd van ezzel az emberrel, inkább becsüld meg”.
  • A halálesetek nagy része akkor következik be, ha egy nő megpróbál kilépni egy ilyen kapcsolatból. Az a férfi, aki bántalmazó, miért pont azt a döntését tartaná tiszteletben a nőnek, hogy véget vetne a kapcsolatnak?
  • A bántalmazók rendszerint addig zaklatják a nőt, aki kilépett mégis a kapcsolatból, amíg 1. vissza nem megy hozzá, 2. talál mást, akit bántalmazhat, 3. ha közös gyerek van, akkor általában a gyereket kezdi bántani, vagy a kötelező láthatáson vegzálja a nőt is.
  • A bántalmazásnak szerves része a bántalmazott önértékelésének, önbecsülésének szisztematikus rombolása. Ha egy nő hosszabb ideig bántalmazó kapcsolatban élt, illetve ha a környezete láthatóan azt az üzenetet sugározza felé, hogy a bántalmazás nem olyan jelentős probléma, előbb-utóbb maga is hinni kezd efféle tévhitekben.
  • A korai jeleket nehéz észrevenni: sokszor a későbbi bántalmazó „csupán aggódik” a nőért, amikor rendszeresen számon kéri, hogy hol van és kivel, vagy „csak több időt szeretne vele eltölteni”, amikor eltiltja a barátaitól és a családjától. A bántalmazókban egy dolog közös: erős jogosultságérzésük van, mélyen hiszik, hogy egy kapcsolat mindig hierarchikus, és ők az irányító fél.

Zsófi négy éve vált el, két gyerekkel. „Ha ma őszinte vagyok magammal, a jeleket sokkal korábban észre kellett volna vennem. Hogy miért nem tettem? Többek között azért, mert nagyon vallásos családban nőttem fel, anyámtól mindig azt hallottam, na, majd ha találok egy normális férjet, akkor nagy szerencsém lesz. Ferenc ilyennek tűnt. Normálisnak. Hogy mindig csak az ő barátaihoz mentünk? Hogy mindig csak az ő zenéjét hallgathattuk? Hogy mindennap elengedett olyan mondatokat, mint hogy »őrült szerencséd van velem«? Azt gondoltam, tényleg. Szép lassan megszűntem létezni.”

Zsófit először akkor verte meg a férje, amikor meglátta, hogy a gyerek edzésén az egyik apukával beszélget. „A gyerekek előtt kaptam tőle egy pofont, mert »kurvásan« viselkedtem.” A férfi egy óra elteltével megnyugodott, és bocsánatot kért. „A hullámhegyek, hullámvölgyek két évig folytatódtak. Ennél sokkal durvábbakat is kaptam tőle, fizikálisan, szexuálisan, lelkileg. Végül egyik nap, amikor nem volt otthon, szó szerint elszöktem.” A nő beadta a válópert, ami évekig húzódott a gyerekek miatt. „Nekem ítélték őket, bár mindent kitalált, miért vagyok rossz anya, rossz feleség, mennyire vagyok beszámíthatatlan. Pokollá tette mindhármunk életét.”

Érintett vagy? Ebben a közösségben segítséget kaphatsz!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése