Kiderült, melyik évünk életünk legveszélyesebbike. A hosszú élettartamra specializálódott kutató szerint rengeteg múlik ezen az időszakunkon, erősen meghatározza, hogy meddig fogunk várhatóan élni.
Ez az év óriási változást hoz életünkben
A szakértő szerint legveszélyesebb évünk az, amikor nyugdíjba vonulunk. Ilyenkor jelentősen megugrik az elhalálozások száma, és komolyan meghatározza azt is, hány év vár még ránk az életből. És hogy mi ennek az oka? A hirtelen ránk zúduló szabadidő, melyben ugyanakkor már nem vagyunk tagjai korábbi közösségünknek. Ez sokakat céltalanná és kevésbé aktívvá tesz, melyek akár végzetes következményekkel is járhatnak.
“A legnagyszerűbb módszer ennek az érzésnek a leküzdésére, ha nyugdíjba vonulásunk után keresünk valamilyen elfoglaltságot magunknak” – javasolja a szakértő. Legyen szó akár hobbiról, akár magának a munkának a folytatásáról, évekkel hosszabbíthatja meg életünket.
A szabadidő hobbival, munkával való gazdagítása célokat, sikereket ad és csökkenti a halál kockázatát (Fotó: GettyImages)
Megnő a halálozási kockázat
Ezek után nem meglepő, hogy az Amszterdami Közegészségügyi Kutatóintézet tanulmánya során azt állapították meg, nagyobb halálozási kockázattal jár az időben történő nyugdíjba vonulás, mint a nyugdíjon túli munkavégzés.
Mint kiderült, a 65 éves vagy annál idősebb munkavállalók fizikai kondíciója gyorsabban romlik nyugdíjba vonuláskor, mint azoké, akik teljes munkaidőben dolgoznak tovább. A tudósok szerint mindez nem magyarázható a krónikus betegségekkel vagy azok hiányával.
Kulcskérdés a szabaddá vált idő minősége
Azt is megjegyezték ugyanakkor, hogy azokban az esetekben, amikor valaki anyagi kényszer miatt folytatja a munkával töltött éveket, nem feltétlenül örvend jobb egészségnek, mint ténylegesen nyugdíjba vonult társai. Különösen igaz ez a mentális egészségre.
Mindenesetre biztos, hogy a kiegyensúlyozott és stabil mentális állapotra jótékonyan hat a rendszeres mozgás, az aktív életmód és az is, ha célkitűzések, sikerélmények és kihívások is kísérik mindennapjainkat. Ennek érdekében tehát kulcsfontosságú, hogy a nyugdíjba vonulást követően megtaláljuk azt az elfoglaltságot, mely mindezeket biztosítani képes számunkra.
