A jég eltűnése szemmel látható
Az izlandi Okjökull-gleccser története ma már a klímaváltozás szimbóluma. 1986-ban még vastag jégréteg borította az Ok vulkán tetejét, ám 2019-re csak egy apró jégfolt maradt belőle.
A tudósok szerint az elmúlt évtizedekben a gleccserek világszerte soha nem látott ütemben olvadnak, és ez láncreakciót indít el a Föld ökoszisztémáiban.
A hegyek is „összeesnek”
A kutatók szerint a Himalája csúcsai sem nőnek tovább: a jég, a szél és a víz lassan, de biztosan lecsiszolja a hegyek anyagát.
„Amikor a jég eléri a kritikus vastagságot, a hegyek mintha elkezdenének összeesni – hasonlóan ahhoz, ahogy egy tésztadarab elterül az asztalon”
– mondják a geológusok.
Az Everest és a K2 csupán ritka kivételek, amelyek a tektonikus erők miatt képesek megtartani magasságukat, de az átlagos csúcsok kb. 5000 méter körül stabilizálódnak.
Grönland is zsugorodik
A klímaváltozás hatásait nemcsak a Himalája, hanem a sarkkör is drámai módon érzi. A GPS-mérések szerint Grönland szó szerint zsugorodik és elmozdul, ahogy a jégtakaró veszít a tömegéből. Ez nemcsak a tengerszint-emelkedést gyorsítja, hanem a Föld tömegközéppontját is befolyásolhatja.
A víz az igazi „ellenség”
A kutatók szerint a hegyek legnagyobb ellenfele nem a tektonika, hanem a víz.
„Akár jég, akár hó, akár eső formájában van jelen, a víz az, ami megakadályozza a hegyek növekedését”
– mondta Rachel Headley geológus.
A gleccserek óriási csiszológépekként dolgoznak, a szél és az eső pedig tovább rontja a helyzetet. Még a folyamatosan havas csúcsokat is eléri az erózió, különösen ott, ahol a sziklák csupaszon állnak a zord időjárásnak kitéve.
A jövő hegyvilága más lesz
A Föld nemcsak melegebb, hanem alacsonyabb és kopárabb is lesz, ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak. Az éghajlatváltozás nemcsak a gleccsereket, hanem a bolygó teljes domborzatát átformálja – és a tudósok szerint ez a változás már most is visszafordíthatatlan folyamatokat indított el.
Fotó: illusztráció, Getty Images
