Bár a magyar politikai életet nézve ez nem annyira szembetűnő, de Európában az egyházak népszerűsége már régóta lejtmenetben van, és egyelőre nem nagyon látni, mi tudná megfordítani a trendet. Ezzel szemben az Egyesült Államokban elmaradt az egyházak jelentős gyengülése, sőt talán joggal érezhetjük úgy, hogy még mai is sorra nőnek ki a semmiből a különféle keresztény közösségek, egy-egy karizmatikus lelkipásztor pedig komplett kis hitközséget tud felépíteni maga köré. A jelenség a leglátványosabb formájában az ország belsejében, a kevésbé sűrűn lakott vidéken tapasztalható, ráadásul fájdalmasan sok közösség állít fel olyan szabályokat a saját tagjaiknak, melyekben már rég meghaladottnak gondolt, idejétmúlt társadalmi szabályokat hoznak vissza.
A Starling lány főszereplője, Eliza Scanlen (forrás: Profimédia)
Az elrendezett házasságra (amit alig egy hajszál választ csak el a kényszerházasságtól) például ma már egy régi kor, netán tőlünk távol eső kultúrák szokásaként tekintünk, ám ahogy azt A Starling lány (The Starling Girl) című filmben is láthatjuk, még ma is sok fiatalnak nem adatik meg, hogy maguk választhassák ki, kivel akarják eltölteni az életüket.
Ahol nem szabad a tánc
Jem Starling 17 éves, és egyre jobban zavarja, hogy a környezete az élete összes apró részletét szabályozni próbálja. Ebben a korban teljesen természetes, ha egy gyerek lázad és ellenszegül, de hogyan lehetne ellenszegülni egy olyan környezetben, ahol a legkisebb vétségért is rendkívül szigorú, megalázó büntetés jár? A Starling lány című film elején a lelkipásztor egyik előadásán az egyik kamaszfiú nyilvánosan bocsánatot kér ördögi tettéért. Később kiderül, hogy éppen csak hazaért egy szigorú keresztény nevelőtáborból, ahová azért került, mert rajtakapták, hogy az interneten pornót nézett.
Austin Abrams és Eliza Scanlen A Starling lányban (forrás: Profimédia)
A gyülekezet kamasz tagjai szerint az eset tanulsága az, hogy a Sátán a modern technika vívmányain keresztül képes a legkönnyebben elérni az embert, ezért nagyon vigyázni kell velük.
Amikor kicsivel később Jem nyúl magához odahaza a gyerekszobája ágyában a takaró alatt, a legkisebb zajra megriad, abbahagyja a dolgot, és imádkozni kezd azért, hogy Isten bocsásson meg neki.
A lány imád táncolni, és szabadidejében egy tánccsoportba jár, ám miután kiderül, hogy a táncoktatójuk várandós lett, abba kell hagyniuk a próbákat, ugyanis felnőtt jelenléte nélkül a közösség attól tart, hogy az általuk gyakorolt táncok túlzottan érzékiek lehetnek. Jem ebbe nem szeretne beletörődni, ezért a közösség fiatal lelkipásztorára, a távoli missziójáról nemrég hazatért Owen Taylorra kezd nyomást gyakorolni, hogy engedje, ő vezesse a tánccsapatot. A vonzalom szinte azonnal érezhető a fiatal lány és a lelkipásztor között, csakhogy a férfi házas, ráadásul Jemet a szülei pont Owen öccsének feleségéül szánják, aki iránt a lány egyáltalán nem érez semmit.
Igaz történetek a film mögött
A tartalomleírás alapján A Starling lány akár egy Tövismadarakra emlékeztető kedves, romantikus giccs is lehetne, de ez nem is állhatna távolabb a valóságtól. A 2023-as Sundance Filmfesztiválon bemutatkozó alkotás író/rendezője, Lauren Palmet két élmény hatására kezdett bele a projektbe. Az egyik az volt, amikor még egészen fiatalon a szeretője lett egy nála jóval idősebb férfinak, és amikor a viszonyuk véget ért, ő érezte bűnösnek magát mindazért, ami köztük történt.
A másik eset már jóval később, Oklahomában esett meg vele, amikor egy másik rendező projektjéhez hónapokon át anyagot gyűjtött. Rengeteg fiatal lánnyal beszélgetett, akik szigorú, vallásos, patriarchális felépítésű közösségekben nőttek fel.
Az egyik lány mesélt neki arról, hogy tinédzserként összejött egy házas lelkésszel, és a végén ő volt az, akit elítélt ezért a közösség, nem a nála idősebb és tapasztaltabb férfit: neki jutott a szégyen és a megvetés.
Palmet úgy érezte, hogyha ezt a történetet a saját fiatalkori élményeivel összegyúrja, és egy meglehetősen pontos képet tud nyújtani az ilyen közösségek működéséről, akkor egy kiváló film lehet a végeredmény. Nem tévedett.
Lewis Pullman és Eliza Scanlen A Starling lányban (forrás: Profimédia)
A film egyik nagy erénye, hogy félelmetes hitelességgel mutatja be Jem környezetét és az emberek szokásait. Egy korai jelenetben egy kerti összejövetelen az egyik nő diszkréten félrehívja a lányt, és figyelmezteti őt, hogy tudja, biztosan nem direkt csinálta, de a fehér blúzán átlátszik a melltartója, és jobb lenne, ha azonnal eltakarná, a lány pedig azonnal egy blézert húz magára, és láthatóan iszonyatosan szégyelli magát egy olyan öltözékért, amiért nálunk még egy konzervatív katolikus gimnáziumban sem szólták volna meg őt.
Táncolni is csak akkor táncolhat, ha azt Isten dicsőítéséül teszi, nem önmagában a tánc élvezetéért, mert ha az utóbbi eset forog fenn, a Sátán beköltözhet a lelkébe. Ebben a mikrovilágban csak közösség létezik, az ember individuumként semmit sem ér, épp ezért mindenki feljogosítva érzi magát, hogy beleszóljon mások életébe, és ezt örömmel meg is teszik. Jem élete épp ezért gyakorlatilag rendszabályozások sorozata, emiatt is lesz rá óriási hatással, amikor életében először szerelmes lesz.
Nem bűn élvezni az életet
A Starling lány egy szokatlan felnövéstörténet, a főszerepet alakító, amúgy 24 éves Eliza Scanlen (Amíg tart a nyár, Éles tárgyak) pedig ragyogó a főszerepben. Egyszerre van meg benne a rendkövető, a saját lelkiismeretével és bűnbánatával küzdő, ártatlan fiatal lány és a lázadó, az érzelmeire és az érzéseire hallgató szabad szellem is, a film legfőbb konfliktusa pedig az ő lelkében zajlik: vajon sikerül az előbbi oldalának megszabadulni az utóbbitól, netán valami csoda folytán az utóbbi kerekedik felül?
Az író-rendező nem fekete-fehéren gondolkodik a bemutatott (és amúgy meg nem nevezett) keresztény közösségről, nem akarja gonoszokként ábrázolni őket. Itt még a legszigorúbb felnőttek is szenvednek a rendszerben, amit saját maguk építettek fel, de annyira körbeveszi az életük minden szegletét, hogy szinte képtelenségnek tűnik, hogy kitörjenek onnan.
Amikor a lelkipásztor viszonyt kezd Jemmel, a lány előtt egy új világ lehetősége nyílik meg: egy olyan világé, amiben talán szerelemből választhatja azt, akivel le akarja élni az életét, és amiben az érzései nem a Sátán suttogásának számítanak, hanem valami olyannak, amit meg- és átélhet, és aminek átadhatja magát. Mert kezd rájönni, hogy önmagáért élvezni valamit nem bűn, senkinek sem árt azzal, ha belefeledkezik a táncolásba, netán élvezi az érintést.
Eliza Scanlen A Starling lányban (forrás: Profimédia)
A Starling lány megmutatja, hogy Jem Starling nem az egyetlen „különc” a közösségben, szinte mindenkinek van valami elfojtott vágya vagy titka, amit szégyell a többiek előtt. Jemnek még csak a szomszédba sem kell mennie ezért. Az apja épp visszaesik az alkohol bűvkörébe, pedig pont ez elől menekült évekkel ezelőtt a hitbe, az anyja pedig azt hazudja magának, hogy nincs semmi baj, a férje meg tud küzdeni ezzel, nem látva be, hogy a férfi gyakorlatilag minden este kiüti magát piával, és a régi életéről nosztalgiázik.
Férfiak és nők szenvednek elrendezett házasságokban, és azt hazudják maguknak, hogy a boldogtalanságuk Isten akarata és próbatétele.
Bár A Starling lány története időről időre lehetőséget ad rá, hogy brutális dráma vagy vallási horror irányába kanyarítsa a történetét, ezt végül sosem lépi meg: itt senki sem szörnyeteg, mindenki leginkább a saját démonaival küzd, viszont egy nőnek sokkal nehezebb dolga van, mert a szabályokat elsősorban a férfiak hozzák. Különösen nagy erény, hogy a film egészen üdítő és váratlan befejezéssel ér véget, ami pont azért jó, mert rengeteget bíz a néző fantáziájára arról, mi történik majd Jemmel, miután levonta az első szerelme fájdalmas tanulságait.
A Starling lány (The Starling Girl) című film az HBO Max kínálatában látható.
