Olaszország tele van felfedezésre váró városokkal, és mindnek megvannak a maga megkerülhetetlen látnivalói. Rómának a Colosseum és Trevi-kút, Velencének a sikátorai és a gondolák, Milánónak pedig többek között a dóm, a Galleria Vittorio Emanuele II passzázs, Leonardo da Vinci Utolsó vacsorája, és ma már a Bosco Verticale is.
A magyarul függőleges erdőnek nevezett építmény idén tíz éve forradalmasította a fenntartható építészetet. A „fák, madarak és emberek lakóházának” épült tornyokat Stefano Boeri tervezte Milánó Porta Nuova kerületébe, melyet 2014-ben adtak át a városnak és a természetnek.
76 és 100 méter magas lakóépületekről van szó, mely a nevét a homlokzatra ültetett több, mint 800 fáról, 4500 bokorról, 15 ezer növényről kapta a nevét. Ez azt jelenti, hogy a két torony konzolos teraszain és balkonjain élő növényzet – ami egyébként ma már több mint 20 madárfaj fészkeinek ad otthont – 7 ezer négyzetméternyi horizontális erdő területének felel meg.
Az erdőt egy beépített öntözőrendszer táplálja, amivel a lakóknak semmi dolguk. Mármint, ha a Boeri által másodlagos lakosokra, az emberekre gondolunk: a Bosco Verticale az építész szemében ugyanis elsősorban az erdő és az oda költözött állatok otthona. „Szükségünk van a zöldre. Mindig is a fák megszállottja voltam. Ők is egyéniségek, megvan a saját evolúciójuk, intelligenciájuk és érzékenységük” – nyilatkozta Boeri.
Bosco Verticale: egy erdőnek felel meg
Meg persze a környezetre gyakorolt jótékony hatásuk: amióta a Bosco Verticale felépült Milánóban, a Függőleges Erdő hozzájárult a város levegőjének tisztaságához. Jelentősen mérsékelte a széndioxid-szintet (ez évi 30 tonnát jelent), minimalizálta az úgynevezett hősziget hatást (azaz a városi magas hőmérsékletet, melyet a beton, a panel, a tégla hőtartásának és -sugárzásának köszönhetünk). Csökkentette az energiafogyasztást, és a hatására a környéken megjelenő parkoknak és újépítésű házaknak köszönhetően fellendítette Milánó addig bomladozó ipari épületeivel teli kerületét.
Fotó: Audrius Venclova/Getty Images
A World Green Building Council (Zöldépítészeti Világtanács) a Bosco Verticalét „vitán felül az utóbbi évtized legfelismerhetőbb épületé”-nek nevezte, Boerit pedig a zöldépítészet leghíresebb alakjának. Manfredi Catella, a toronyházak kivitelezője úgy gondolja, a Függőleges Erdőt „azon a ponton adtuk át, amikor globális igény alakult ki a környezetvédelem promótálására”, így a Bosco Verticale „a biofília és az urbanizmus világ szimbóluma” lett.
A biofília építészet a „vissza a természetbe”-elvét követi, mely a fenntarthatóság egyik alappilére lehet. Éppen ezért Boeri soha nem szabadalmaztatta a forradalmi épülettervét: remélte, hogy sokan utánozni akarják a Bosco Verticalét, és a nyomdokaiba lépnek majd.
Meg akartuk mutatni, hogy mindez lehetséges
– mondta az építész.
Több terv is született a Bosco Verticale másolására
És valóban: azóta számtalan terv született zöld épületek megvalósítására – ami még úgy is jelentős előrelépés, hogy nagy részük egyelőre nem lépett a kivitelezés fázisába. Ez alól kivétel a Sydney-ben található One Central Park, illetve a hibrid táj és épületegyüttes, a Zaryadye Park Moszkvában. Szingapúrban pedig bevezették, hogy minden új épületnek tartalmaznia kell valamiféle növényzetet: zöld tetőt, falakat vagy teraszokat. Az állam pedig ezen kívül 50 százalékban finanszírozza a meglévő épületek növényzettel való ellátását is.
Stefano Boeri maga sem állt meg a Bosco Verticalénál. Ma már Olaszországon kívül Franciaországban, Svájvban, Albániában, Hollandiában, Belgiumban, Kínában és Egyiptomban is tervez zöld épületeket.
