2026. április 1-jén egy rakéta indult az űrbe, a fedélzetén négy űrhajóssal. 1972 óta (Apollo–17) ez az első személyzettel rendelkező űrhajó, ami túllépi az alacsony Föld körüli pályát. A küldetés várhatóan összesen 10 napig tart; az űrhajósok a floridai Kennedy Űrközpontból indultak, majd megkerülik a Holdat.
Az Artemis-program – amely nem titkolt célja a csökkenő amerikai űrfölény fenntartása, illetve megerősítése – 2022-ben indult az Artemis I fellövésével, egy pilóta nélküli teszttel: ekkor a NASA Space Launch System rakétáját és az Orion kapszulát, az űrhajósok szállítására tervezett űrhajónak a képességeit tették próbára. Az indításra 2022. november 16-án került sor, és a rakéta összesen 2,25 millió kilométer tett meg 25,5 nap alatt, a Földtől való legnagyobb távolsága pedig 432 210 km volt.
Az Artemis-program egyik legfontosabb célkitűzése egy állandó közlekedési rendszer létrehozása a Föld és a Hold között, valamint állandó infrastruktúra és előőrsök megteremtése a Holdon, illetve a további holdkutatás és -felfedezés elősegítése. Ezt követően a tervek szerint végül embereket is szállítanának a Marsra.
Az Orion legénysége (fotó: Joe Raedle/Getty Images)
Az éppen zajló Artemis II indítását eredetileg februárra tervezték, de héliumszivárgás és egyéb aggályok miatt késett. Mint fentebb is írtuk, négy űrhajóst szállít: Reid Wiseman küldetésparancsnokot, Victor Glover pilótt, valamint Christina Koch és Jeremy Hansen küldetés-specialistákat. Glover lesz az első nem fehér bőrű ember, aki Hold körüli pályára lép, Koch az első nő, Wiseman a legidősebb, Hansen pedig az első nem amerikai (mivel kanadai).
A Holdat megkerülő küldetéssel a személyzet messzebb fog kerülni a Földtől, mint bármely korábbi emberi küldetés során, illetve rekordsebességgel (40 ezer km/h) fog belépni a Föld atmoszférájába.
A járművet eredetileg 2016-ban tervezték felbocsátani, de végül sokkal több időt vett igénybe a vártnál, és messze meghaladta a projekt tervezett költségvetését is. Összesen a Space Launch System Rocket és az Orion űrhajó állítólag körülbelül 44 milliárd dollárba került.
A küldetés során az űrhajósok körbejárják a Holdat, bár nem fognak ott leszállni, és 10 nap múlva térnek vissza a Földre. Az Orion kommunikációs képességeit, navigációs rendszereit és életfenntartó infrastruktúráját tesztelik, többek között a létfontosságú technológiákat. A hajót úgy építették, hogy hatalmas sugárzásnak is ellen tudjon állni, és mindennel fel van szerelve, az indításmegszakító rendszertől a WC-ig.
Április 1-én startolt az Artemis II-expedíció (fotó: Chip Somodevilla/Getty Images)
A NASA összesen öt Artemis-küldetést tervez, bár ezeknek a küldetéseknek a részletei az évek során drasztikusan megváltoztak. A 2027-re tervezett Artemis III eredetileg az űrhajósok Holdra juttatását tűzte volna ki célul, de most egy újabb tesztként szolgál, amelynek során Föld körüli pályára állnak, és új technológiákat tesztelnek.
A 2028-ra tervezett Artemis IV-küldetés során pedig 1972 óta először lép majd a Holdra amerikai – vagy bármilyen nemzetiségű – űrhajós. Az expedíció keretében a két fős legénység tagjainak körülbelül egy hetet kell tölteniük a Hold déli pólusának felfedezésével és tanulmányozásával. A következő küldetés, az Artemis V, a tervek szerint az első lesz a sok rendszeres amerikai holdküldetés közül.
Egy 2026 márciusi NASA-rendezvényen Jared Isaacman, a NASA igazgatója azt is elmondta, hogy Amerika a következő hét évben 20 milliárd dollárt tervez költeni egy holdi bázis építésére a projekt részeként. Valamint, hogy az elkövetkező években az Artemis program a kormányzati tulajdonú rakétákról Elon Musk SpaceX-ének, Jeff Bezos Blue Originjének és más milliárdosok tulajdonában lévő gépekre fog átállni.
Isaacman azt is elmondta, hogy 2028-ban sor kerülhet egy Skyfall nevű küldetésre, amelynek keretében egy hasadóreaktor három pilóta nélküli helikoptert juttatna a marsi légtérbe, illetve program nukleáris energiatermelő rendszerek telepítését is tervezik a Holdon és a Marson.
Az Artemis-program horribilis költsége – amely a 2021-es becslés szerint várhatóan meghaladja a 93 milliárd dollárt – természetesen komoly társadalmi vitákat váltott ki, maga a program pedig ismét aktuálissá tette a nagy kérdést:
hogy pontosan kik (melyik országok és/vagy vállatok) tarthatnak igényt a Holdra és annak erőforrásaira
(erről ebben a cikkünkben írtunk hosszabban).
A 2020-as Artemis Megállapodások, amelyeket 2026 januárjáig 61 ország írt alá, megpróbáltak rendezni néhány ilyen problémát azáltal, hogy keretet teremtettek más nemzetek számára a meglévő űrinfrastruktúra használatára. Egyes országok, például Oroszország azonban azzal vádolták a megállapodásokat, hogy túlságosan USA-központúak. A kritikusok megkérdőjelezték egyes Artemis-technológiák megbízhatóságát és megvalósíthatóságát is, az Artemis-programit támogatók ugyanakkor rámutattak a Holdon történő bányászat lehetséges gazdasági jelentőségére, mások pedig megjegyezték, hogy a küldetés fontos lépést jelent az Egyesült Államok számára a Kínával folytatott versenyben, amelynek szintén igen ambíciózus űrprogramja van.
