Ahogy a Blikk beszámolt róla, a Wizz Air járata csak harmadik próbálkozásra tudott leszállni Budapesten az erős szél miatt A gép többszöri átstartolása viszont pánikot és rosszullétet váltott ki az utasoknál, sokan halálfélelmet éltek át. A pilóta a szabályok szerint járt el, vagyis ilyen helyezetekben elsődleges a biztonság, az utasok tájékoztatása másodlagos. Az átstartolás a repülési protokoll része, viharos szél esetén kötelező, hogy ne kockáztassák a leszállást.
„Egy marosvásárhelyi rokonom ült a gépen, amikor végre leszálltak, órákba tellett, mire lenyugodott” – mondta az egyik szemtanú a lapnak. „Azt mondta, a félelem mellett a bizonytalanság volt a legnagyobb baj, senki nem mondta meg nekik, mi történik, minden utas rettegett.”
Gulyás Zoltán pilóta szerint a repülőgép kapitánya szabályos átstartolásokat hajtott végre, aminek az oka nagy valószínűséggel a szélnyírásnak nevezett jelenség volt. A harmadik kísérletet már egy másik kifutópályán hajtotta végre, sikerült is letennie a gépét, ott kisebb lehetett a veszélyes széláramlat. „Egy pilótának ilyen esetekben a repüléssel kell foglalkoznia, az utasok tájékoztatása ráér, a biztonság fontosabb. A pilóta tudta, mit csinál, épségben lehozta a gépet. Az átstartolás a repülés alapeleme, ha széllökések, szélnyírás – azaz felülről jövő légáramlat – lép fel a földet érés előtti pillanatokban. Ebben a helyzetben félő, hogy a betonhoz csapódhat a széltől a leszállást végrehajtó gép, vagy a szél miatt nem tudna a pályán maradni, inkább újra fel kell emelkedni és a levegőben kitalálni, ilyen időjárási körülmények között hogyan biztonságos a leszállás, mintsem kockáztatni. Úgy hallottuk, a személyzet angolul bemondta, mi fog következni, ám a rémült utasok ezt már nem hallották meg.
A hirtelen emelkedés vagy süllyedés megterhelő lehet, furcsa érzést vált ki a gyomorban, csakúgy, mint az éles kanyar ugyanúgy, mint a hirtelen kanyar, erre nem lehet felkészülni. Ám még mindig jobb, mint a földbe csapódni.”
Wizz Air repülőgép illusztráció (Forrás: Profimedia)
A bepánikolt utasok közösségi oldalának csoportjában bejegyzést írt az egyik légiutas-kísérő is, aki igazolta, a protokoll szerint jártak el. „Az átstartolásokat követően a vezető légiutas-kísérőnk azonnal tájékoztatta az utasokat, hogy az időjárási körülmények miatt megszakítottuk a leszállást, és kérte, hogy mindenki maradjon ülve, amíg ismét megkíséreljük a leszállást.
Az első átstartolás után a kapitány is bejelentkezett, megerősítve a történteket, valamint röviden ismertette a várható következő lépéseket.
Ezenfelül azért nem hangzott el több információ, mert sajnos nem állt rendelkezésünkre további részlet, amit megoszthattunk volna. Az időjárási körülmények valóban nem voltak megfelelők, amit vélhetően az utasok is érzékeltek, ugyanakkor igyekeztünk minden elérhető információt átadni, és jeleztük, hogy a leszállást ismét megkíséreljük – amely végül sikeresen meg is történt.”
A lap megkérdezte az esetről a Wizz Air légitársaságot, ahonnan a következő választ kapták: „A Wizz Air április 30-i, Marosvásárhelyről Budapestre tartó járatának leszállását az úgynevezett szélnyírás, vagyis gyorsan változó irányú és erőteljes szélmozgás nehezítette, emiatt kellett átstartolnia. Ez az időjárási esemény – ahogy az ebből fakadó megszakított landolás is – gyakori. A légitársaság pilótái a legmagasabb szintű kiképzésben és rendszeres továbbképzésekben részesülnek az ilyen, sőt az ennél még nagyobb kihívást jelentő időjárási körülmények kezelésére. A járatot teljesítő pilóták mindenben a szigorú előírásoknak megfelelően jártak el, sem a fedélzeten lévők, sem a repülőgép nem volt veszélyben. A budapesti repülőtéren végzett felújítások miatt minden légi járművet a repülőtér szakszemélyzete kísér, így ez a jelenség nem függ össze a járattal történtekkel.”
