60-70 éve még egészen komoly technikai teljesítmény volt itthon a nemzetközi sportközvetítés egyenes adásban, ám persze a nézők hamar hozzászoktak. De először jöjjön a kakukktojás!
1953. november 25. (Magyarország-Anglia, barátságos mérkőzés)
Bár szerencsére készült élvezhető filmfelvétel a legendás 6:3-ról, a Magyar Televízió a kísérleti adásait is csak ’54-ben kezdte sugározni, így a magyaroknak esélyük sem volt, hogy képben is megkapják az évszázad mérkőzésének fordulatait. De szerencsére rádióhoz viszonylag könnyű volt hozzájutni a sötét Rákosi rendszerben is – ha meg nem volt a kéznél készülék, biztosan akadt valami társaság, amelyhez csatlakozni lehetett a kocsmában, a szomszédban, vagy bárhol. (Mint ahogy ez például Tímár Péter népszerű filmjéből is kiderül.)
(Forrás: Nemzeti Archívum)
A magyar rádióhallgatók Szepesi Györgyre várva hallgathattak operettet és Úttörő-híradót is – ráadásul, az eufóriából ébredező afterezés gyanánt még este is kapcsolták Londont és Szepesit, hogy aztán az éjjel már a Szórakoztató muzsikáé legyen.
Vasárnap este kiderül, ki ül fel a futballvilág trónjára. Véget ér a rekordhosszúságú, öt héten át tartó 2026-os labdarúgó-világbajnokság: a döntőben Spanyolország és Argentína csap össze egymással a New Jersey-i MetLife Stadionban. A mindent eldöntő mérkőzés magyar idő szerint 21 órakor kezdődik.
1966. július 23. (Szovjetunió-Magyarország, vb negyeddöntő)
Az MTV először a ’66-os angliai vb-t közvetítette élőben – kevés meccset adtak, de a magyar vonatkozásúakat láthatták a magyarok, így természetesen azt is, hogy miképpen nem sikerült legyőznünk a szovjeteket a negyeddöntőben. 2:1-re kikaptunk, de legalább a szépítés sikerült, mert az eredmény az 53. percig 2:0 volt oda. A televízió riportere és kommentátora az akkor harmincas Vitray Tamás volt, a rádiót természetesen Szepesi György vitte.
(Forrás: Nemzeti Archívum)
Aztán, ha tovább tévéztünk, vigasztalódhattunk a 100 éves Fővárosi Állatkerttel és Monte Christo grófjával is.
1978. június 2. (Argentína-Magyarország csoportmeccs)
Délután közvetítették a francia-olasz meccset, este meg jött az első mérkőzésünk ezen az argentin vb-n, a házigazdák ellen. Két gólt kaptunk, egyet rúgtunk. Borzasztóan nehéz csoportban versenyeztünk, sajnos egyetlen meccset sem nyertünk.
(Forrás: Nemzeti Archívum)
(Aznap volt még film -és tévéesztétikai műsor, korabeli game show Déri Jánossal – a késő esti magyar meccs előtt még egy dokumentumfilmet is meg lehetett nézni a CIA-ról.)
A legtöbb régebbi háztartásban tán még most is van egy-két tárgy a vb kabalájával, Gauchito figurájával. Ráadásul a címlapon nemcsak a kisfiú, hanem a közvetítések időpontjai is szerepelnek, ami igen hasznos lehetett a tévézőknek a 70-es években.
(Forrás: Nemzeti Archívum)
1982. június 15. (Magyarország-Salvador csoportmeccs)
Azért olyan is volt, hogy lehetett örülni – például amikor belállítottunk egy rekordot a vb-k történetében. A mai napig nem tudott másik csapat egyetlen vb-meccsen kétszámjegyű gólt rúgni a rendes játékidőben. Ez volt a második csoportmeccse a magyaroknak, nem jutottak tovább, de voltak jó meccseink. Például ez is. Kiss hárommal, Nyilasi és Fazekas két-két góllal járult hozzá a lehengerlő 10:1-es sikerhez. (Ami az egyéb tévéműsort illeti, átlagos kedd volt ez a nap, de délután azért énekelt Gloria Gaynor.)
(Forrás: Nemzeti Archívum)
Ekkor már természetes volt, hogy mennek a magyar tévések a vb-re – a rádióújságban még címlapot is kaptak a tévés és a rádiós tudósítók. Ráadásul Spanyolországban volt a verseny, ebben az esetben nem kellett virrasztani.
(Forrás: Nemzeti Archívum)
1986. június 2. (Magyarország-Szovjetunió csoportmeccs)
A híres mexikói fekete leves. Több generáció sokkélménye a 0:6-os katasztrofális vereség – amit igazából minden részletre kiterjedően senki sem tud megmagyarázni a mai napig. Meleg volt Mexikóban, és mindenféle dolgok történtek a magyar csapattal, de ezt a meccset ma is nagyon nehéz nézni (hiába próbálja elviselhetővé tenni Vitray közvetítése), hát még milyen érzés lehetett 40 éve, amikor az egész ország azt várta, hogy majd mi leszünk a vb sztárjai. Mert előtte úgy álltak a dolgaink. És ebből lett a történelmi verés, amit mindenki emleget. Rendkívüli hétfői adásnap volt a tévében, csak ezért – de így visszanézve, a Szőnyi-portréfilm miatt több értelme volt megtartani.
(Forrás: Nemzeti Archívum)
Egyébiránt a ’86-os mexikói vb-hez már mifelénk is kötődött komolyabb kereskedelmi kampány: visszafogott minőségben és mértékben, de a korábbi vb-khez képest valamivel könnyebben lehetett itthon is különböző vb-s ajándéktárgyakat szerezni (kvázi mörcsöket), és még a Dolly Roll is kiadott egy kislemezt Mexikóról.
(Forrás: Nemzeti Archívum)
1990. július 8. (NSZK-Argentína döntő)
Történelmi idők, történelmi vb: a rendszerváltás idején ekkor még létezett az NSZK, csak októberben dőlt le a fal. Az olasz rendezésű verseny idején Magyarország már túl volt az első szabad választásokon, a világ épp erős változások közepette tartott előre – de a foci pont ugyanúgy megmozgatta a honi nézőket, mint korábban. A Magyar Televízió szinte az összes meccset közvetítette, a döntőt ugyanazok játszották, akik 1986-ban. A tévéműsor a szokásos nyári menetrendben haladt: sugároztak szerencsekerék-szerű vetélkedőt Vágó Istvánnal és lement egy hiánypótló doksi is, arról, hogy miért csípnek a szúnyogok.
(Forrás: Nemzeti Archívum)
A tévéújság azon címlapját is érdemes megtekinteni, amely a vb kezdetekor ajánlotta a viadalt – az olaszok kabalája, a focifejű pálcikafigura a mai napig érdekes, a kislány (nem csak a fotón) fekete-fehér, egykor igen sok háztartásban, nyaralóban megtalálható, kihúzható antennás Junoszty kistévéje nemkülönben.
(Forrás: Nemzeti Archívum)
