Több jel is utalt arra, hogy időutazás lesz az idei Sziget, és ez már az előzetes bejáráson elkezdődött: a fotósokat, videósokat és újságírókat ugyanis Gerendai Károly régi-új tulajdonos (hivatalosan: stratégiai vezető) fogadta, és pontosan azzal a lendülettel ontotta magából az információkat, mintha ki sem csekkolt volna a fesztivál életéből pont tíz éve. Az üzletember tavaly ősszel bukkant fel újra, amikor éppen végveszélyben volt a Sziget léte; azzal, hogy visszavette a fesztivál vezetését, rögtön meg is mentette, és el is mondta, hogy bizony sok mindent újra kell gondolni, ha fontos, Európa-szerte releváns bulit szeretnének, és nem olyat, ami beolvad az összes többi közé.
Gerendai Károly (fotó: Neményi Márton)
Az, hogy Gerendai visszatért, a következőkből is látszik:
- lesz mínusz egyedik nap, amelyen több mint ötven hazai előadó – többek között Presser Gábor, Koncz Zsuzsa, Charlie, Lovasi András, Azahriah, Beton.Hofi, Dzsúdló, Bagossy Brothers Company, Carson Coma és Wellhello – közösen idézi meg Bródy János több mint hat évtizedes életművét;
- ebből logikusan következik, hogy lesz nulladik nap is a sziget hőskorát idéző fellépőkkel, mint a Faithless, a Morcheeba, és a Korda-házaspár, akik karrierjét annak idején a rájuk egyszerre ironikusan és önfeledten bulizó fiatalok indították újra a Szigeten;
- újra lesz magyar színpad, nem is akármilyen méretben és névvel.
A fesztivál ettől eltekintve a szokásos mederben zajlik, ismerős helyszínekkel, nem kell a nulláról újrakezdeni a tájékozódást a rutinos Sziget-látógatóknak. A Nagyszínpad és második legnagyobb színpad, a Revolut Stage a régi, és a zónák is ismerősek: a Wonderland a kreativitásé, a Delta District az elektronikus zenéé (itt egy új helyszínt, a Der Klubot is bemutattak, ez az Arzenál és a Turbina közös projektje), a dropYard a hiphopé, és lesz egy kifejezetten magyar előadóknak dedikált színpad, a Budapest Park Stage by Johnny Walker.
A kempingrendszer megengedő és liberális: itt bárki sátrazhat, aki akár csak egy éjszakát is kint tölt – tehát legalább két napijegye van egymást követő napokra – sátrat bérelni is lehet, nem csak hozni, és felhúztak egy egész influenszerkempinget klimatizált iglukkal a – Kádár Tamás főszervező megfogalmazásában – „tehetősebb vendégeknek”. A Piros Pezsgő legendás budai bár is saját színpaddal érkezik, természetesen bárzongoristákkal; biztosak vagyunk benne, hogy itt lesznek a legsúlyosabb afterpartik.
Nagyon fontos, hogy továbbra is jóllakhatunk bárhol 3500 forintért: minden vendéglátóhelynek kötelező legalább egy főfogást kínálnia ezen az áron.
A Sziget életében tehát nem az újdonságok számítanak szenzációnak, hanem önmagában az, hogy megtartják; az elmúlt heteket túlélve pedig az az igazi vívmány, hogy kompromisszumok nélkül élvezhetjük a bulit. A szervezőknek a jelek szerint nem kell beüzemelni a generátorokat, hiszen lesz áram, és a vízellátás is megoldott.
Az extrém hőségre és szárazságra azért persze készülniük kellett. Erről néhány adatot is közöltek:
- ideiglenes locsolóhálózatot alakítottak ki, folyamatosan öntözik az utakat;
- 89 600 négyzetméternyi területen takarták le a talajt, ez 20 ezer négyzetméterrel több mint az eddigi rekord;
- a Nagyszínpad környezetében több mint 5 000 négyzetméterrel növelik a talajtakart felületek méretét;
- 2 500 négyzetméternyi klimatizált beltéri tér szolgálja várja a látogatókat, ilyen a Magic Mirror, a Joker, a La Dome, a Luminárium, a Sziget Ville Camping Wellness, valamint a VIP-területen található Skyboxok;
- 14 000 négyzetméternyi árnyékolt felületet alakítottak ki az eleve meglévő 10 hektárnyi fás, árnyékos tér mellé;
- több párakapu, a parkban 6 ivókút, 10 egykiállásos ivópont, 3 kilenckiállásos ivópont és 7 háromkiállásos ivópont áll a látogatók rendelkezésére.
A klímakatasztrófa azonban már nem csak a küszöbön áll, hanem át is lépte azt, a Szigeten végigsétálva pedig minden érzékszervünkkel megtapasztalhattuk, hogy micsoda pusztításra képes. A Duna szinte teljes egészében eltűnt, az északi csücskön, amelyet korábban fürdőzésre különítettek el, most ötven métert sétáltunk a kavicsos, száraz talajon, ami korábban a folyó medre volt, mire vizet ért a lábunk. (Fürdeni remélhetőleg idén is lehet majd.) Korábban felmerült, hogy akár gyalog is át lehet sétálni; ránézésre igen, de akkor se próbálja meg ezt senki!
A por a rengeteg fedett felület ellenére is bekúszott a bőrünk alá: az idei szigeten az előrejelzéseket nézve bizony ajánlott lesz a maszk. A kevésbé vagy egyáltalán nem locsolt területeken pedig olyan a táj, mint október végén: sűrű, sárga levéltakaró, a fák pedig félik kopaszak. Csak éppen mindez a 37 fokban. (Ezzel el is dőlt az a kérdés, hogy pazarlás-e locsolni a parkokat és egyéb városi oázisokat: nem az, vagyis locsolás nélkül sokkal nagyobb lenne a kár, mint amennyire sajnálni kell az elhasznált vizet.)
Már most egyértelmű, hogy a Sziget szervezői semmilyen kompromisszumot nem kötöttek, a közönség pedig semmit nem vesz majd észre abból, hogy 10 hónapja még azt sem tudtuk, megtartják-e egyáltalán. Az is biztos azonban, hogy a valóságot kint hagyni innentől kezdve lehetetlen.
Fotó: Neményi Márton