Bródy János közkeletű becenevének köze van a Coca-Colához
Siófok, 1968. A vitorláson az Illés tagjai, Illés Lajos, Bródy János, Szörényi Szabolcs, Szörényi Levente és Pásztory Zoltán. (Forrás: Szalay Zoltán/Fortepan)
Bródyt évtizedek óta Tininek szólítják – ennek története a művész emlékei szerint még a 60-as évekbe nyúlik vissza, amikor a „Coca-Cola-mámorban úszó” brit fiatalokról szóló magyar újságcikk kapcsán a drámaíró Boldizsár Miklós kezdte el Tininek nevezni. Bródy a következőképpen mesélt erről a Nők Lapjának:
Miután a zenekar legfiatalabb tagjaként én is még elég rakoncátlan gyerek voltam, Boldizsár lehordott: – Te is pont olyan vagy, mint ezek a félőrült tinédzserek! Ettől kezdve a zenekarban félőrült tinédzsernek hívtak, aztán a félőrült jelző lekopott, és a tinédzserből megmaradt a Tini. De voltam én már Sanya is, Bródy Sándor író után.
Majdnem hangmérnök lett belőle
Bródy 1964-ben került a BME villamosmérnöki karára, ugyanabban az évben, amikor csatlakozott az Illéshez. Szülei nem akadályozták a zenélésben, de kikötötték, hogy elfogadható eredményt kell felmutatnia. Diplomáját 1969-ben szerezte meg – az Illés tagjai közül egyedül ő fejezte be felsőfokú tanulmányait. Még ezután sem volt teljesen biztos a zenei pályában, fontolgatta, hogy szükség esetén hangmérnökként dolgozik tovább. Végül 1970 körül döntött úgy, hogy nem lép mérnöki pályára. A korabeli kezdő mérnöki fizetés saját emlékei szerint nagyjából 1500 forint volt, a zenével ekkor már ennél többet keresett.
Egy balatoni véletlennek köszönhetően szállt be az Illésbe
Bródy János 1969-ben. (Forrás: Szalay Béla/Fortepan)
Pontosabban Koncz Zsuzsának, akivel összefutott 1963-ban, Balatongyörökön. Konczot már ismerték az emberek, megkérték, hogy énekeljen, Bródyt pedig – mivel nála volt a gitárja – odaküldték kísérni. Koncz később őt ajánlotta az Illésnek. Ha ez a balatoni alkalom elmarad, Bródy pályája ki tudja, milyen kanyarokkal juthatott volna el az Illésig, ha egyáltalán. Bródy és Koncz aztán az Illésen és Fonográfon keresztül, de a zenekaroktól függetlenül is rendszeres alkotótársakká váltak – Bródy írta Koncz fontos dalszövegeinek meghatározó részét, és zenei együttműködésük mellett is jóbarátok maradtak.
A legendás Ha én rózsa volnék című dalt eredetileg saját magának írta
A katartikus hatású szerzeményt Bródy még 1969 nyarán írta, a Megkötöm lovamat című népdal egyik dallamverziója nyomán. A szöveg megszületésének politikai hátteréhez kétségtelenül hozzátartozott az 1968-as csehszlovákiai bevonulás élménye, bár Bródy a lánctalpas versszakot később elsősorban pacifista állásfoglalásként magyarázta.
Bródy János 1985-ben, a Budapest Sportcsarnokban az Élő segély Afrikáért című kétnapos koncerten. (Forrás: Urbán Tamás/Fortepan)
A dal aztán 1973-ban jelent meg először, Koncz Zsuzsa Jelbeszéd című, kacifántos sorsú lemezén. A már forgalomba került album közel ötvenezer példányban elkelt, mielőtt leállították az utánnyomását; a hatalom különböző képviselőit Bródy későbbi elbeszélése szerint az ügyész kezdetben hét év letöltendő szabadságvesztést indítványozott; ezt a részletet azonban az eddig nyilvánosságra került iratok nem támasztják alá. különösen a lánctalpakról, a nyitott ablakról és a változó szélnek ellenálló zászlóról szóló képek zavarták.
Bródy visszaemlékezése szerint hét év fegyházat indítványoztak ellene
Ami egészen biztos: az 1973-as diósgyőri popfesztiválon Bródy a színpadról ironikusan megköszönte a rendőrségnek, hogy a szállás nélkül maradt fiataloknak „szállást biztosítottak”, vagyis éjszakára fogdába vitték őket. A fennmaradt ügyészségi iratok szerint a közönség füttyszóval és pfujolással reagált, később rendbontás is történt. Bródy ellen közösség elleni izgatás miatt indult eljárás. Bródy későbbi elbeszélése szerint az ügyész kezdetben hét év letöltendő szabadságvesztést indítványozott; ezt a részletet azonban az eddig nyilvánosságra került iratok nem támasztják alá.
Bródy János az Add a kezed (Illés Show) című tévéműsor forgatásán, 1972-ben. (Forrás: Szalay Zoltán/Fortepan)
Ekkortájt egyébként már nehéz helyzetben volt az Illés, részint Bródy egyik korábbi megjegyzése miatt is: az 1970-es londoni útjuk során a BBC magyar adásában arról beszélt, hogy Magyarországon zaklatják a hosszú hajú fiatalokat. Hazatérésük után az Illés hónapokig nem léphetett fel Budapesten, eltűnt a rádióból és a televízióból, lemezfelvételi lehetőségeiket felfüggesztették.
Az István, a király nyitódala eredetileg nem a rockoperához készült
1981. március 26. Az Illés együttes a Nemzeti Sportcsarnokban. (Forrás: Szalay Zoltán/Fortepan)
A Szörényi Levente-Bródy János duó leghíresebb színpadi művének első dalát, a Te kit választanál?-t nem az István, a király számára írták – a rockoperát eredetileg amúgy is csak lemezre és filmre álmodtak meg, csak később lett egyértelmű, hogy előadás is születhetne belőle. A szóban forgó szám már az Illés 1971-es Human Rights című lemezén is megjelent, több mint egy évtizeddel a rockopera 1983-as bemutatója előtt. A Human Rights nem mindennapi lemeznek számított: egyik oldala az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának megzenésített részleteiből állt.
Ő írta az Omega két híres lemezének legtöbb dalszövegét
Bródy János a 32. Sziget Fesztivál mínusz egyedik napjának programjáról tartott sajtótájékoztatón, mellette Gerendai Károly, Novák Péter és Závodi Gábor. (Forrás: MTI/Purger Tamás)
Sokáig titok volt, mára az egyik legérdekesebb magyar popkulturális tény, hogy Bródy jegyezte az Illés korszakos riválisának számító Omega zenekar 1978-ban és 1979-ben megjelent kultalbumai, a Csillagok útján és a Gammapolis dalszövegeinek túlnyomó többségét. Ezek a dalok hivatalosan Várszegi Gábor nevén jelentek meg, de Bródy elmondása szerint nagyjából a teljes szöveganyagot ő készítette – ami azért is érdekes, mert így olyan slágerek is hozzá köthetők, mint a Léna, a Nyári éjek asszonya és az Ezüst eső. Várszegi előre kifizette Bródyt, cserébe szerzőként az ő neve került a lemezekre, és a későbbi jogdíjak is hozzá folytak be. Az Omega korai felállásának egyik korábbi tagja, Presser Gábor is csak jóval később, egy televíziós műsorból – valószínűleg Vámos Miklós Lehetetlen?! című beszélgetős sorozatából – tudta meg, hogy a Lénát valójában Bródy írta.
Halász Judit egyik legnagyobb slágerét konkrét céllal írták
Koncz Zsuzsa, Halász Judit és Bródy János dalszövegíró Koncz 37 című lemezének bemutatóján, 2010-ben. (Forrás: Soós Lajos/MTI)
Bródy János számos magyar előadónak szerzett dalt pályája során, de az Illés mellett leginkább Koncz Zsuzsához és Halász Judithoz kötjük a nevét. A Micimackó például Koncz és Halász előadásában is nagy siker volt – de utóbbi művész gyermeklemezeire ezen kívül is rengeteg dalt és dalszöveget írt. Egyik legnagyobb hatású közös daluk az épp 40 éve, 1986-ban megjelent Boldog születésnapot, amely, ha nem is váltotta le teljesen az angolszász Happy Birthday to You című dalt a honi háztartásokban, az biztos, hogy akkora sláger lett belőle, hogy nagyon sok helyütt Bródy és Halász dalát indítják el és éneklik a szülinapi bulikon. Ami már csak azért is örvendetes, mert az alkotóknak eleve ez volt a céljuk: hogy készüljön egy olyan köszöntő dal, ami magyarul, a magyar ünneplőkhöz szól, s ilyenformán talán helyet kaphat a családi asztaloknál. Helyet kapott.
Még 3 dolog, amit lehet, hogy nem tudtál Bródyról
– Szerelmesek voltak Kovács Katival. Az énekesnő és Bródy is mesélt már arról röviden itt-ott, hogy majdnem összeházasodtak, a 60-as években Bródy megkérte Kovács kezét a Gellért Szállóban, sőt, még az akkoriban kötelezőnek számító hivatalos házassági tanácsadásra is elmentek a személyi igazolványaikkal, hogy jelezzék a szándékuk komolyságát. De aztán másképp alakultak a dolgok.
– Lehet, hogy ő hozta be Magyarországra az első Dire Straits-lemezt. Akkoriban nehéz volt hozzájutni a nyugati kiadványokhoz, néha még a rádiósoknak is. Így mesélt erről a Recordernek: „…emlékszem, hogy a Dire Straits első nagylemezét talán én hoztam be először az országba. Valahol külföldön voltunk, meghallottam a lemezboltban, akkor volt friss a lemez és egyből megtetszett, itthon aztán odaadtam a rádiósoknak, nem emlékszem már, talán B. Tóth Lászlónak.”
– Az első 80 év című lemez címadó dala valójában több mint negyvenéves. Erről is vallott a Nők Lapja-interjúban: „A menedzserem, Mentler Krisztina ötlete volt, hogy ez az amúgy 1981-ben keletkezett dal legyen a címadó. Akkor a 20. század első nyolcvan évére utalt, most meg az én koromra. A refrén utolsó akkordjai pedig John Lennon Imagine című dalát idézik.”
