A történet hitelességét támadók érvként hozzák fel, hogy a híres erkélyt csupán 1871 után építették meg, valamint azt, hogy Rómeó és Júlia sírja sem igazi: eredetileg egy állatitató medence volt. A szerelmesek történetet még Charles Dickens is megkérdőjelezte, de nézzük, mi váltotta ki a vitát!
Luigi és Lucina
Egyes elméletek szerint Rómeó és Júlia nem Veronában, hanem Friuli tartományban, annak fővárosában, Udinében éltek, és a történetet csak később, a XIX. század elején sajátította ki magának Verona.
A történet valódiságát cáfolók egy része szerint az egymással folyamatos harcban álló Porto és Savorgnan családok fiataljainak meghiúsult házassága ihlette a művet: a harcok során súlyos sérülést szenvedett a vőlegény, Luigi Da Porto katona és irodalmár a Gradiscában vívott csatában örökre lebénult. Menyasszonya, a 15 éves Lucina Savorgnan ezt megtudva felbontotta az eljegyzést és máshoz ment férjhez.
Luigi, aki ekkor 26 éves volt, bánatában magába fordult, és 1517-ben megírta a Giulietta című novellát, amelyet más helyszínen, Veronában képzelt el, és saját történetétől eltérően az örök szerelem jegyében írt.
Létezett a két ellenséges család?
Számos elmélet szerint Da Porto volt Shakespeare ihletője, a két dinasztia is létezett, már Dante Purgatóriumában is találkozhatunk a Montecchi és Cappelletti nevekkel, azonban arra, hogy ellenségeskedtek volna, hiteles bizonyítékok nincsenek. Más források viszont tudni vélik, hogy a Capuletik és Montecchik közötti harc egyenesen történelmi tény, és a két család a kereskedelmi elsőbbségért versenyzett egymással, majd végül a Montecchik okozták Capuletiék csődjét.
Bármi is az igazság, a két szerelmes történetét számos színházi előadás, opera és film dolgozta fel, a közönség pedig újra és újra át akarja élni a mély és beteljesületlen szerelmesek történetét.
A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a klasszikus balett egyik fellegvárának számító Les Ballets de Monte-Carlo előadásában elevenedik meg a népszerű történet, Prokofjev zenéjére, Jean-Christophe Maillot koreográfiájával.
