A válasz egyszerű, hiszen a legnagyobb hidrosztatikus nyomás az alsó végtagokat érinti, minden súly a lábainkra nehezedik rá. Amikor állunk, akkor az alsó végtagjaink vénáinak falára akár több mint egyméteres véroszlop nyomása nehezedhet. Ahhoz, hogy ez a nagy mennyiségű vér a gravitáció hatására ne áramoljon vissza a láb felé, a vénákban elhelyezkedő billentyűk munkájára van szükség. Visszér akkor alakul ki, ha ezek billentyűk már nem zárnak rendesen, és a munkájukat csak részben képesek elvégezni.
Ekkor a vér áramlása lelassul, a nyomás megnövekszik, és ez a felületi vénák falát megnyújtja, kanyargóssá teszi. Ezek az úgynevezett kitágult érszakaszok hajlamosak a gyulladásra és kellemetlen tüneteket okoznak: nehézláb-érzést, feszülő fájdalmat, lábikragörcsöt. A panaszok a nap folyamán fokozódhatnak, a tartós ülés vagy állás sokat ronthat rajtuk.
A terhesség alatt előforduló lábszáron jelentkező visszérbetegségnek egyrészt az az oka, hogy a növekvő magzat nyomni kezdi a medencében futó fővénát, és ez fokozza a lábra háruló nyomást, másrészt a hormonális változás is jó alapot ad a visszerességnek.
