Yardley London szappan
Az angol márka hivatalosan 1770 óta árulja jellegzetes, levendulaillatú szappanjait, azonban tudvalévő, hogy kétszáz évvel azt megelőzően is dolgozott szappankészítő Londonban, aki levendulás tömböcskéiről vált ismertté. Mivel az 1666-os nagy londoni tűzvészben odavesztek a működéséről szóló eredeti iratok, hivatalosan a fenti dátumig vezethető vissza a Yardley szappanok eredete.
A tisztálkodókészítmények pedig azóta is megvásárolhatóak, amelyekhez a felhasznált levendulát kizárólag a márka számára művelt virágmezőről szállítják. Maga a brit uralkodóház is lelkes szappanhasználó, a Yardley cég szinte megalapítása óta szállít levendulás termékeiből a királyi családnak. Így ha valaki olyan szappannal szeretne mosakodni, amit Katalin hercegné is előszeretettel használ, válassza a Yardley London Moisturizing Bath Bart.
Baba szappan
Talán nem könnyelmű a kijelentés, ha azt írom, nincs hazánkban olyan, aki ne került volna már kézközelbe legalább egyszer az 1920-as születési dátummal rendelkező Baba szappannal. Nagyanyáink, anyáink még jó eséllyel vele fürödtek minden este, és bár azóta a folyékony tusfürdők átvették a hatalmat ezen a fronton, a Baba szappan ma is az egyik legnépszerűbbnek számít itthon, ha kézmosásról van szó.
Pedig nem sokon múlt, hogy egy letűnt kor emléke váljon belőle. A szabadalommal védett eljárással készülő pöttyöske volt ugyanis márkája utolsó harcosa, amikor 1997-ben a mai tulaj, az Unilever felvásárolta azt. Az elmúlt húsz évben aztán sikerült új életet lehelni a retró kedvencbe, amiből mára tusfürdőtől a testápolóig számos változat érhető el ismét. Nyugati szelek ide vagy oda, a magyar szappantartókban bérelt helye van a lanolinos Babának.
Pond’s krém
1846-ban Golden Treasure néven jelent meg Theron T. Pond bőrápolója, amelyet eredetileg gyógyhatású készítményként, égési és kisebb vágási sebek ápolására használtak. Fő alkotóeleme, amelynek hatását is köszönheti, a varázsdió. Később aztán rájöttek, sminkeltávolító balzsamként is remekül funkcionál, ennek köszönhetően pedig népszerűsége csak tovább nőtt. A csodakrémnek titulált készítmény 1905 óta viseli a Cold Cream Cleanser nevet és még ma is eredeti változatában várja a vásárlókat, csak már nem a patikákban, hanem a drogériákban.
Vaseline
Az olajipar melléktermékéből vált népszerű bőrápolóvá a vazelin, ami nem más, mint petróleumzselé. Robert Chesebrough amerikai kémikus volt az, aki egy olajfúró toronynál tett látogatása során felfigyelt rá, hogy az ott dolgozó munkások ezt a kocsonyás állagú krémet használják a kisebb sérülések, horzsolások gyógyítására. Brooklyni laborjából aztán a termék gyorsan a korabeli patikák polcaira került, manapság pedig bármely drogériában megvásárolhatóak a vazelinek, akár az eredeti, Vaseline márkáé is.
Mint az a Krémmánián is olvasható, mivel kőolajszármazékról van szó, nem túl jó a hírneve, holott ennek nincs igazán tudományos alapja. Sokak szerint a petrolátum a ma ismert egyik legjobb hidratáló összetevő. Nem komedogén és allergiás reakciót is nagyon ritkán okoz. Sminkeltávolítóként és ajakápolóként is használják a mai napig, a petrolátum pedig emellett kozmetikumok ezreiben található meg kisebb vagy nagyobb arányú összetevőként is.
L’Oreal Paris hajfesték
Eugene Schueller francia kémikusnak köszönhetjük, hogy ma már száz és százféle árnyalatra festhetjük, színezhetjük vagy csak fújhatjuk át hajunkat, amikor csak szeretnénk. Ő volt az, aki a 20. század elején kikísérletezte az első hajfestéket. 1907-et írtunk, amikor Oréal névre keresztelt hajszínezője forradalmasította az addigi eljárásokat, a színek változatossága pedig egy csapásra bővebb lett, mint amit addig a henna vagy az ásványi sók segítségével képesek voltak elérni. Szabadalmát 1908. március 24-én jegyeztette be. 1909-ben publikált cikket találmányáról a La Coiffure de Paris magazin első lapszámába,valamint sorra felkereste a párizsi fodrászszalonokat, hogy bemutassa azt számukra. Rövid időn belül már üzletkötőket fogadott fel, hogy Franciaország-szerte mutassák be a hajfestéket, így növelve mind nagyobbra terméke népszerűségét és keresettségét. Mivel terméke minden addigitól eltérő volt, külön iskolát is nyitott, ahol az érdeklődő fodrászok elsajátíthatták a modern hajfestés csínját-bínját.
Schueller volt az első az összetevőnkénti csomagolás kialakításában is. Az 1931-ben megjelent Imédia hajfesték szemben az addigra elterjedt nagy flakonos kiszerelésekkel, külön-külön adagolva tartalmazta az egyes komponenseket, ez által csökkentve az oxidáció kockázatát, nem mellesleg növelve a vendégek és fodrászok egészségének biztonságát.
Erno Laszlo Phormula 3-1 krém
Az erdélyi származású Dr. László Ernő bőrápoló termékeit még Magyarországon kezdte el gyártani. Sikereit két ismert, befolyásos páciense kezelése hozta meg számára, egyikük nem más, mint a Habsburg családhoz tartozó Stefánia belga hercegnő volt, akinek aknés, pattanásos bőre komoly pszichés problémákat is okozott számára. László Ernő azonban 1920-ban olyan bőrápolót dolgozott ki számára, amely sikerrel vette fel a harcot a makacs bőrproblémákkal, és látványos javulás állt be a hercegnő arcbőrének állapotában. Másik ismert páciense Gombaszögi Frida színésznő volt, akinek arcát egy lövedék megsebesítette, így kérdésessé vált, tudja-e folytatni karrierjét a színpadon. László doktor őt is sikerrel kezelte, így rövid idő után a hölgy visszatérhetett a színjátszáshoz.
Ezt követően nem meglepő, hogy az Amerikába kivándorolt bőrgyógyász átütő sikereket ért el a hollywoodi hírességek, a társadalmi elit körében is. Ava Gardner, Marilyn Monroe, Audrey Hepburn, Grace Kelly – csak egy páran azok közül az ikonok közül, akik rajongói lettek készítményeinek.
A krém, amelyet Stefánia hercegnő számára készített, a Phormula 3-1 nevet viselte. Ezt időnként továbbfejlesztette, “A” listás vendégeinek különleges igényei szerint. Marilyn Monroe számára alkotta meg a Phormula 3-8-at, amelyet a színésznő egy hasi műtétje után maradt hegek gyógyítására, eltüntetésére használt. Egyúttal ez volt krémjének utolsó iterációja is, amelyet ő dolgozott ki. A jelenlegi, Phormula 3-9 névre keresztelt arcápoló 2001-ben jelent meg. Exkluzivitásáról jól árulkodik árcédulája is: egyetlen tégely arckrém 275 dollárba, vagyis körülbelül 80 ezer forintba kerül.
Guerlain Rouge Automatique ajakrúzs
1936-ban, Jacques Guerlain idején jelent meg az a máig kapható rúzs, amely nem csak amiatt különleges, hogy több mint 80 éve forgalomban van, de ez volt az első olyan rúzs is egyben, amelynek tubusát kis csúszkával látták el, hogy segítségével könnyedén kijjebb tolható legyen az ajakszínező használat közben.
A 102-es Ne m’oubliez pas, vagyis Ne felejts el nevű színárnyalata ráadásul a legelső rúzsnak állít emléket, amelyet a ma is ismert, hüvelyszerű tubusba csomagoltak. Természetesen ez az újítás is a Guerlain-háznak köszönhető, csak épp két generációval korábban, az alapító Pierre-François Pascal Guerlain találmányaként látott napvilágot. A Rouge Automatique is tulajdonképpen már ennek egy továbbfejlesztése.
Nivea krém
A kis kék tégely már többgenerációnyi nő (és férfi) éjjeliszekrényén találta meg biztos helyét megjelenése óta. Paul Gerson Unna bőrgyógyász professzor és főnöke, dr. Oscar Troplowitz volt az, akik kifejlesztették a világ első, stabil olaj- és vízalapú krémjét, ami alkalmas volt a tömeggyártásra is. A kulcsfontosságú alkotóelem ehhez az eucerit volt, amely mellett az eredeti krém tartalmazott glicerint és egy kevés citromsavat is, valamint illatanyagokat, jelesül rózsa- és gyöngyvirágolajokat.
1911-et írtunk, amikor megjelent az első NIVEA krém. Elnevezése a latin “nix, nivis” szóból ered, amelynek jelentése hó, vagyis a NIVEA annyit tesz, hófehér. Annak ellenére, hogy az évek során a krém összetevőjét igyekeztek mindig a legfrissebb tudományos eredmények alapján finomítani, alapösszetevői nagyon keveset változtak az elmúlt száz évben. A csomagolása, a lapos fémdobozka azonban valamivel később, 1925-ben nyerte csak el ma is ismert kék alapon fehérbetűs változatát, eredetileg világos színű, art nouveau stílusú csomagolása volt.
Hélia-D arckrém
A 80-as évek elején jelent meg a napraforgószár-kivonaton alapuló testápoló-termékcsalád, amely rövid idő alatt óriási népszerűségre tett szert piciny hazánk nőtagjai körében. A bő harminc tagot számláló termékpalettából mindenki talált a kedvére valót, azonban a rendszerváltást követő gazdasági események, tulajdonosváltások miatt a márka elhanyagolttá vált, megítélése, népszerűsége egyre lejjebb csúszott. Végül 2004-ben egy újabb tulajdonosváltásnak köszönhetően sikerült a Hélia-D márkát újra felépíteni és széles körben kedveltté tenni.
Az eredeti krém összetevőit szabadalom védi, amelyben az áll, “…a [napraforgó] szár főzetének mint hatóanyagnak az a meglepő hatása van, hogy az emberi testfelületre való felvitele nagymértékben visszaadja az ernyedt bőr és izom rugalmasságát. Ezáltal igen eredményesen alkalmazható a bőr ránctalanítására”. Az eredeti, jelenleg Classic név alatt futó hidratálókrémek ma is kaphatóak, az időközben történt változtatások pedig csak a krémek javát szolgálták. A szintetikus olajokat ugyanis növényi olajokkal váltották ki, valamint a hidratáló hatóanyagokat is újabb, szintén növényi alapúval egészítették ki.
