Kurban Said: Ali és Nino
Az első világháború előtt Bakuban számos nép és vallás élt együtt az orosz uralom alatt. A kulturális sokszínűségben a keleti és a nyugati hagyományok szembenállása gyakran okozott konfliktust. Ali Sirvánsir, a mohamedán vallású kán a keleti hagyományok, gondolkodás, viselkedési normák örököse, míg Nino Kipiani a keresztény grúz hecegnő a nyugati világ gyermeke. Bár egyik család sem gördít akadályt házasságuk elé, a történet nem ér boldog véget. A fiatalok szerelme hiába teljesül be, közbeszól a történelem – az első világháború után Azerbajdzsán a függetlenségéért küzd az oroszok ellen, és Ali kán nem maradhat ki a háborúból.
A regény Ali kán szemszögéből követi végig az eseményeket. Bár Nino nagyon fontos számára, igazi szerelme hazája és a sivatag világa, amit még Nino kedvéért sem tud feladni. A történet során az író végigkalauzol az egzotikus helyszíneken, bemutatja a síita muzulmánok világát, s ami a legérdekesebb, az eseményeket keleti logikával magyarázza. Ebben a világban az asszonynak még lelke sincs, s a férfi, a világ ura, megölheti a házasságtörő asszonyt. A férfiak, bár a családjuk, különösen a fiúörökös, nagyon fontos, a háborúért élnek, „a szerelem az asszony dolga”. Ali és Nino kapcsolata nem lehet boldog, és talán akkor sem lenne az, ha a háború nem szakítja el őket egymástól. A történet varázsát az adja, hogy mindezek ellenére megpróbálják az együttélést.
Magyar Könyvklub, 228 l., 1750 Ft
A dacos ismét egy történelmi szerelmes regény, vagy akár erotikus regénynek is nevezhetnénk.
A szerelmi szál ugyanis sokkal inkább erotikus, mint szerelmi. És akkor még nem is említettük az állat- egész pontosan az állatvédő szálat, ami szintén alapvető a műben.
Balckheat ötödik hercege, Lucien, szülei halálakor még kisfiú volt. Ekkor fogadta meg, hogy mind a négy testvérét úgy neveli, hogy boldogok lehessenek felnőttkorukra. Ha addig élnek is. Ebbe pedig sok minden belefér, a szinte kényszerített házasság is. Ketten már megnősültek (A Vad és Az Imádott című regényekben). Most pedig nincs menekvés, immár Andrew-ra, a Dacosra került a sor. Vele pedig csak az a gond, hogy egy évvel ezelőtt egy balesetben majdnem életét vesztette. Ugyanis a másik baj az, hogy ő egy nem kissé bogaras tudós. És bár meggyógyult, időnként látomások gyötrik, ezért nem kedveli a társasági összejöveteleket sem. De a legnagyobb gond az, hogy nem akar megnősülni.
A menyasszonyjelölt pedig egy nem kis vagyonnal ellátott leányzó, akit adósságokban vergődő öccse egy barátjához akar hozzáadni, hogy majd ő is kapjon a pénzből. A lány azonban inkább kutyáival foglalkozik, és az elhagyott állatoknak gyűjt, mint hogy az oltár elé álljon.
A bonyodalom pedig akkor kezdődik, amikor Andrew véletlenül kikever egy vágykeltő italt, aminek kipróbálása olyannyira kompromittáló helyzetbe hozza a párt, hogy nem sok kiút marad a házasságból. Innentől a regény néhány cselszövő szereplő elhárításán kívül leginkább a vágykeltő hatásának részletes bemutatására szorítkozik, kikapcsolódásként pedig arról olvashatunk, hogy Andrew el tudja-e fogadni valaki szerelmét.
Mindenkinek ajánlom, aki a fordulatos erotikus regényeket kedveli, és nem zavarja, hogy a korhűség még nyomokban sem található meg.
Alexandra Kiadó, 381 l., 499 Ft
Gillian Lloyd hosszas tépelődés után úgy dönt, mesterséges megtermékenyítéshez folyamodik, hogy gyereke lehessen. Másnap holtan találják a lakásán, s a gyilkos falra írt üzenete arra utal, hogy valaki bosszút akart állni Gillianon. A lány ugyanis előző este szerepet cserélt ikertestvérével, Melinával, és ő kísérgette a híres asztronautát, Christopher Hart ezredest – az este pedig az ezredes ágyában végződött. Melina és Hart kapitány összefog, hogy megkeresse a gyilkost, s a nyomok a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó klinikához, majd tovább, egy titkos szektához vezetnek. Nyomozóink senkiben sem bízhatnak, mert a szekta most Melinát akarja elkapni, és semmilyen eszköztől nem riad vissza. Egy idő után azonban felmerül a gyanú – lehet, hogy Melina nem is Melina?
Bonyolultnak tűnhet a történet, de valójában csak a szereplők viselkedése teszi azzá. Az alapkonfliktus (a bosszúvágyó nővér harca a világot uralni kívánó szektavezér ellen) idővel teljesen abszurd helyzetekhez vezet, s az olvasóban felmerül a kérdés: ha a szekta valóban annyira befolyásos, hogyan szökhet meg Melina minden alkalommal, amikor el akarják fogni? Ugyanilyen rejtély, hogy miért cserél szerepet a két ikernővér, hogy miért kísérgeti Hart ezredes Melinát végig Amerikán, hogy miért nem jön rá a rendőrség a szerepcserére – és még folytathatnám. Az írónő ugyan hosszú jelenetekben magyarázza szereplői indíttatását, de meggyőznie nem sikerült. Külön figyelmet érdemel a könyv nyelvezete – Tandori Dezső fordítása szokatlan stílust ad a regénynek.
Magyar Könyvklub, 499 l., 2200 Ft