LaVyrle Spencer: Kolibri
Abigail McKenzie elmúlt harminc éves, de még mindig nem házasodott meg. Ez a tény manapság nem ok a kétségbeesésre, de 1879-ben Miss Abigailt a vénkisasszonyok kényelmetlen szerepére kárhoztatta. Rideg, erkölcscsősz édesanyja nevelése az asszony halála után is a szokások és kötelességek rabjává teszik a lányt, aki egyre kevesebb örömet talál az életben. Egy véletlen esemény azonban arra készteti, hogy átgondolja értékrendjét.
A városba érkező vonaton lövöldözés tör ki, s két férfit hoznak, mindkettőt lőtt sebbel. Mivel az orvos nem tudja elhelyezni őket, Miss Abigail vállalja a gondozásukat. David udvarias, művelt, elegáns úriember, amilyenre Abigail mindig is várt. Jesse, akit vonatrablással vádolnak, maga a rendezetlenség és a szenvedély. Nem elégszik meg avval, hogy a lány szobáját feldúlja, felforgatja az életét is, erőszakosan követelve, hogy a lány nézzen szembe ösztöneivel és vágyaival, és fogadja el azokat.
Mire a két férfi meggyógyul, Abigail megváltozik – de Jesse, aki ezt kikényszerítette, távozni készül a városból. A sors iróniája, hogy David épp ekkor kéri meg Abigail kezét, aki nem tehet mást, elfogadja az ajánlatot.
A regény részletekbe menően ábrázolja Abigail belső küzdelmét, de Jesse meglehetősen idegen marad az olvasónak, talán éppen azért, mert gátlások nélkül avatkozik bele a lány életébe. Én a regény végén Davidnek szurkoltam – döntsék el Önök, hogy igazam volt-e.
 |
Aquila, 427 o., 1990 Ft
 |
Hamisítatlan romantikus regény a szerelem királynőjétől. A kezdetben szegény sorsú Courths-Mahler ismét a gazdagok és arisztokraták sorsáról ír. Persze azért itt is van kellő bonyodalom. Szimpatikus és talpig becsületes hősnőnk sokáig kénytelen tűrni, hogy férje az inflációval karöltve feleméssze apja vagyonát. Mielőtt azonban eljutnának a teljes nyomorhoz, a férfi egy amerikai gazdag özveggyel próbálja megúszni az elszegényedést, és fejvesztve elválik Mariától.
A lány így végre szabad, az infláció azonban tovább emészti a vagyont, míg arra nem kényszerülnek apjával, hogy annak emberkerülő unokatestvérétől kérjenek segítséget. Így hát elköltöznek a weidenhofi birtokra. Innentől kezdve megjelenik egy Amerikából visszatelepült férfi, aki természetesen még kint találkozott a volt férjjel, akinek természetesen nem jön be a gazdag özvegyre vonatkozóan szőtt terve.
A nagybácsival is meg kell még ismerkedni, ami szintén nem egyszerű, és gondosan titkolni kell az elváltságot. Hát körülbelül ennyi a történés, ami ki is tölti a kívánt terjedelmet.
Bár sokszor nem egészen értjük, mi is a gondok oka, de ezt rá lehet fogni a kb. száz évre, ami eltelt a könyv megírása óta. Összességében szórakoztató, romantikus mű ez, sokkal jobb, mint sok, manapság magát írónak kikiáltó valaki műve.
 |
Ex-BB. Kiadó, 286 o., 878 Ft
 |
Annak idején, a szerelmesregények hőskorában valaki megírta a Sejk című könyvet. Ebben a műben az angol lányt elrabolja az arab sejk, és olyan sokszor megerőszakolja, hogy a lány végül valószínűleg annak hatására szeret bele, mert úgy talán némi élvezetet találhat majd az együttlétekben. A könyvből nagysikerű film is készült az isteni Rudolph Valentinóval. Ez volt a húszas években.
És most, jó nyolcvan évvel később Johanna Lindsey-nek sikerült bebizonyítania, hogy az emancipáció még nem tette be mindenhová a lábát. Legalábbis az ő regényeibe nem.
A story kísértetiesen hasonlít a Sejkéhez. Itt ugyan a francia arisztokrácia ifjú liliomát ragadja el a tisztázatlan származású kalóz, de láthatóan őt sem zavarja, hogy a mellette fekvő nőt minden éjjel erőszakkal teszi a magáévá. A lány néha szökni próbál, miközben dajkája megpróbálja elfojtani az írónő által lobbanékonynak nevezett természetét (a lányét). Erre a lobbanékonyságra egyébként viszonylag kevés példa akad a regényben.
A kalóz kissé zavarosan viselkedik, egy embert keres égen-földön, akinek fogalma sincs róla, miért hajszolják, és később a biztonság kedvéért gonoszságát bizonyítandó ő is elrabolja az akkor már terhes, sőt vajúdó főhősnőt.
A többi szereplő leginkább statisztaként hajtogatja ugyanazt. Leginkább jellemző ez hősnőnk dajkájára és anyjára, akik a boldog, szerelemre alapozott házasság nevében mondogatják védencüknek: ne állj ellen lányom, hiszen szeret téged ez a férfi. No meg esetleg valami bajunk esne.
Nincs itt már más teendő, mint egy kardcsatát vívni a hősnek, akinek anyját a gaz üldözött annak idején megerőszakolta (itt felmerülhet a gyanú, hogy a helyzet kissé skizofrén, de azt is rögtön megtudjuk, hogy egész más az, amikor az erőszak után megölik a nőt. Ha ezt nem teszik, akkor mindjárt megbocsátható a dolog. Más ehhez hasonló fordulatok is vannak persze, pl., hogy amíg nem tudjuk, a saját lányunkat tartják fogva és erőszakolják meg hónapok óta, addig semmi gond, de ahogy kiderül, közünk van hozzá, az mindjárt más. No de lépjünk túl ezeken.)
Szóval nincs itt mit tenni, mint beleszeretni a kalózba, megszülni a gyermeket, ha megkötözve is, és mivel lány lett az istenadta, majd úgy 18 év múlva végignézni, ahogy más hurcolja el. Hogy őt is jól megerőszakolja. Karibi hagyomány.
 |
Magyar Könyvklub, 371 o., 1800 Ft
Hedwig Courths-Mahler: Elátkozott sziklák
 |
Heinz ugyan nem is sejti, de az olvasó hamarosan rájön, hogy Mercy sem közömbös a férfi iránt, s a szerelem beteljesedését csak egy apróbb félreértés gátolja. Mercy sokáig abban a hitben él, hogy Heinz más nőt szeret – holott ez a nő Heinz húga. De ez a rövid közjáték sem késleltetheti sokáig szerelmük beteljesedését, s Heinz nemcsak a boldogságot, de a gazdagságot is megtalálja Mexikóban.
 |
Ex-BB Kiadó, 207 o., 749 Ft
