Ha összehasonlítjuk a férfiak és a nők válaszait, elsőre bizony az jut eszembe, hogy sajnos, az erősebbik nem tagjai nem eléggé romantikusak mondja szakértőnk. De ha tovább gondolkodunk, rá kell jönnünk, hogy azért nem csak erről van szó! Az, hogy a szerelem fontosságát egy kapcsolatban csak hatodik helyen említik az urak, talán egészen a klasszikus viselkedésmintákig visszavezethető. Eszerint a férfiaktól még ma is elvárja a társadalom, hogy ők legyenek a családfenntartók, a védelmezők. Ezért pedig elsősorban tiszteletet várnak a nőktől, megbecsülést, tekintélyt szeretnének kapni viszonzásul. Az erősebb nem szóhasználata jól kifejezi a velük szemben támasztott elvárások összességét. Azt hiszem, hasonló szemlélet motiválta a kérdőívet kitöltőket is, ezért került első helyre a tisztelet.
Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy egy férfi kevésbé lehet érzelmes, nemigen sírhat, nem láthatjuk szenvedni, mert ezek nem túl férfias tulajdonságok folytatja Lovas Zsuzsa. Szerelmes sem lehet olyan gyakran, mint egy nő, legalábbis nehezebben mondja ki, és vallja be még önmagának is. Azért kivételek, természetesen, akadnak, de a nagy többség inkább a hódításaival henceg, mint a szerelmeivel. A teremetés koronái mégis jóval érzékenyebbek és sebezhetőbbek a nőknél. Nehezebben viselik a szakításokat, mélyebb nyomokat hagy bennük egy komoly kapcsolat, ráadásul a fájdalmukat sem mutathatják ki ugyanolyan erősséggel. Ez a szempont szintén közrejátszhatott abban, hogy a szerelmet nem az első tényezők között tartják számon, ha a párkapcsolatról kérdezik őket.
Rohanó világunkban vitathatatlanul több a vállukon a súly, a stressz; az állandóan növekvő elvárásoknak pedig egyszerűen képtelenség megfelelni. Egy sikeres férfinak ma már rengeteget kell felmutatnia, ebből is adódhat, hogy kevesebb ideje jut az érzelmeire, a szerelemre, egyáltalán: önmagára. Bár úgy tűnik, mostanság egyre többen kezdik felismerni, hogy mi a jó nekik.
Nemrégiben olvastam egy érdekes tanulmányt, mely szerint növekszik azon sikeres férfiak száma, akik egyszer csak kilépnek a mókuskerékből, hátat fordítanak addigi hajszolt életüknek, és a hangsúlyt áthelyezik a karrierjükről a magánéletükre folytatja a pszichológus. Több időt töltenek a családjukkal, a szerelmükkel, és megengedik maguknak, hogy az érzelmeiknek éljenek. Igaz, még nagyon sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az út végére érjünk, de remélem, előbb-utóbb előkelőbb helyre kerül majd az erősebb nem listáján is a szerelem, a hűség és az őszinteség.