Mire buknak a férfiak?

Ebben a cikkben nem lesznek olyan szavak, mint szex, orgazmus, érzelmi kötődés, akolmeleg, és a g-pontot sem fedezzük fel hatszázadszorra. Megpróbálunk viszont választ adni a kérdésre: mire buknak a férfiak – legalábbis egy bizonyos idő után? Kiskáté helyett szolíd bevezetés a férfiuniverzum különös tapasztalatába, már ha van egyáltalán ilyen (szolíd bevezetés).

A szív

A női szív különbözik a férfiszívtől (valamint a kutyaszívtől és a madárszívtől is). Egy nő jobban szenved, mert jobban is szeret, mint egy férfi, ezt fogalmazza meg pontosan az alábbi mondat: “Mária szívét tőr járja át” (hiszen azt mégsem lehet közröhej nélkül mondani, hogy: “Béla szívét tőr járja át”). Ugyanakkor érdekes, hogy a szívtelen nők viszont kegyetlenebbek, mint a szívtelen férfiak, de nem azért, mert jobban szeretnek. Egy férfi soha nem képes rá, hogy lelkileg széttépjen egy nőt, legfeljebb bunkó vele… nagyon bunkó. De egy nő élvezettel és változatosan kínozza, tépi, pusztítja a férfit. Ezért, ahogy a költő mondja: “A női szív tömeglakás / Tömeglakás, mi lenne más. / Elfér benne a sok bolond / Aki nőért könnyet is ont.” Kedves nők, ha azt akarjátok, hogy szeressünk, igazán szeressünk titeket, akkor legyetek szívesek (és ne kínozzátok a férfit). Különben mindenki csak szív.

Az intellektus

Ez bizony fontos dolog. Mindenekelőtt nem szentimentális. Hiszen elsődleges nemi szervünk az agy. A gondolat szexuális fegyver. És humor nélkül nem lehet élni. Milyen közhelyes és hazug mondat, hogy a nőnek hallgatni arany. Ha én például valami okból elveszteném a gondolkodásra való képességemet, úgy érezném: levágták a péniszemet. Ha nincs beszélgetés, nincs intimitás; teljes befogadás és elfogadás csak ott van, ahol beszélgetés van. A beszélgetéshez közös erőtér kell, amelyet ketten teremtenek, de ezt inkább szenvedőbe teszem, csak hogy bosszantsam a korrektorunkat és rávilágítsak a teremteni ige érdekes nyelvi összefüggéseire: a közös erőtér teremtve van. Vagyis folyamatosan fenn kell tartanunk az erőteret, ha azt akarjuk, hogy benne működjön a beszélgetés. A monotónia unalmas és ördögi, mert úgy csinál, mintha folyamatosan teremtene, miközben csak önmagát ismétli. Az a nő, aki önmagát ismétli, pediglen halálosan unalmas. És megint: az a nő, akinek szemernyi humorérzéke sincs, az is halálosan unalmas (többnyire). Egy szellemileg inspiráló nő nem lép kétszer ugyanabba a folyóba. Inkább átrepül velem a folyón (miközben fogja a kezem).

Fiatalabb csajok

Ne tagadjuk: minden férfi bukik a fiatalabb csajokra. Ez a hiúságunkra vezethető vissza. Mélyen belül hedonista kéjencek vagyunk, akik azt szeretnék, hogy egyszerre két gyönyörű, karcsú, gazellaléptű húszéves lány kényeztessen az ágyban és istenként imádjon. Igen, drágám, csodálatos vagy, veled volt először hüvelyi orgazmusom. Te annyira okos vagy, ezt még soha senki nem mondta nekem. Másrészt az ártatlanság elvesztésének íze ijesztően izgató, ami előtt szerintem minden férfi leparkol és kirakja az elakadásjelzőt. Amikor először maszturbáltam, nem éreztem semmi szellemit, de amikor először tanítottam egy lányt a testi szerelemre, egy pillanatra hideg kéj áramlott szét a testemben. Belenéztem egy nagy fekete mélységbe, és arra gondoltam: Úristen, hát ennyire számít a nőknek a testiség? Igen, testileg éreztem hatalmat az ő teste felett, miközben tudtam: nekem ez semmi, de neki – minden. Bármit megtenne értem, miközben tudtam: én vagyok a legnagyobb gazember a földön. Ehhez kétségtelenül nincs jogom. Hiszen én könnyedén átszáguldok az életen – vagy ahogy Halász Petár mondja az Iskola a határonban: “áttangózom az életen” – majd a végén bölcsen tudomásul veszem, hogy megöregedtem (és ez még jól is áll nekem). De egy nő? Huszonnyolc éves korában egyszer csak megáll a tükör előtt, és azt mondja: elkezdődött. Majd akkurátusan beszerzi a szemránckrémet, a hidratálót, a kézkrémet, az éjjeli pakolást. “Nem baj, mondja, én méltósággal fogom viselni a ráncaimat.” És harmincévesen megfogan a fejében a gondolat, hogy kéne egy gyerek, amit a testével megszülhet, mégpedig ott, ahol én szoktam járni-kelni, ha ketten vagyunk. Arra a kreativitásra (teremtésre?), amire egy nő képes a testével, én sajnos “gyárilag” képtelen vagyok. Ezért csak egyetlen lénynek engedem meg, hogy hatalma legyen felettem: egy nőnek.

Megismerni őt (egy nőt), milyen lehetetlen feladat. Az egész életem rámegy. Bizony, bizony.