„Biztos, hogy elég szép és okos vagyok hozzá?”
„Az utóbbi időben felszedtem pár kilót, de ő így is szeret” – mondják a magabiztosabbak, a tükör előtt próbálgatva ruháikat. Másokban azonban erősebb a kétség párjuk ízlése, megbízhatósága és szeretete felől. Ez a bizalmatlanság persze többnyire saját magukból ered, hiszen mindenekelőtt önmagukban kételkednek. A kisebbségi érzés veszélye bizony számos párkapcsolatban ott lappang, és nőt, férfit egyaránt megfertőzhet.
A kisebbségi érzés jellemzői
Ezen problémák többsége önbizalomhiányból ered – állítják egybehangzóan a pszichológusok. „Párkapcsolaton belüli kisebbségi érzésről akkor beszélhetünk, amikor az egyén kételkedik saját értékeiben, bizonytalannak és kiszolgáltatottnak érzi magát a párjával szemben. Legyen szó anyagi, intellektuális vagy testi adottságokról, nem érzi, hogy egyenrangú társ lenne” – foglalja össze dr. Almási Kitti pszichológus. Vagyis az említett belső kétségek miatt meggyőződése, hogy alárendelt pozícióban van. Nem adnak a véleményére, nem tartják szépnek, nem számít hasznosnak. Ezek a kétségek aztán előbb-utóbb vádakká érnek, és nemegyszer szélsőséges viselkedéshez vezetnek.
Féltékenység, zárkózottság
Mivel a belső feszültséget csak ideig-óráig lehet elnyomni, a kisebbségi érzésből adódó konfliktusok hamar elkerülhetetlenné válnak. Ennek egyik megnyilatkozási formája a féltékenység. Egy magában kételkedő férfi vagy nő hajlamos mindenkiben csábítót látni, aki elszeretheti tőle a párját. Ettől félve pedig gyakran hisztérikus vitákba kezd. Mások inkább befelé fordulnak, és kivonják magukat a társalgásból. A baráti összejöveteleken a párja mellett csendben ücsörgő feleség unott mosolya mögött sokszor szintén kisebbségi érzés munkál. De olyanok is vannak, akik valami más tevékenységgel próbálják elnyomni a bennük ébredő kétségeket, és egyben felhívni magukra a párjuk, környezetük figyelmét. Ezek egyike sem vezet azonban megoldáshoz, mind csak késleltetik a probléma megoldását.
| Nem korhoz kötött |
|
A kisebbségi érzésre való hajlamot nem lehet korhoz kötni, a gyermekként elszenvedett negatív élmények mégis képesek erősen meghatározni az önmagunkról alkotott képünket. Egy gyerek, aki folyamatosan azt hallgatja, hogy ő nem szép, nem okos, nem tehetséges, sok esetben el is hiszi mindezt, és még felnőttkorában is önbecsülési problémákkal küzd. A kisebbségi érzés persze kortól függetlenül bármikor jelentkezhet. Tipikus például a középkorúak házasságának felbontása utáni általános kisebbségi érzés, amikor az ember kénytelen újra „kitalálni” magát. Mindazonáltal minden önbecsülési válságból ki lehet lábalni, a tapasztalat szerint elég hozzá mindössze egy ember, aki hisz bennünk. |
A legfőbb okok
• Testi adottságok
A média és a környezetünk sugallta, gyakorta túlzó elvárások képesek eltorzítani a testképünket, és ezáltal aláásni az önbizalmunkat. Aki pedig nincs megbékélve a saját külsejével, általában görcsöl, és nehezebben kezdeményez. Az ebből adódó problémák természetesen a magánéletében jelentkeznek leginkább. A kétségek miatt ugyanis az intimitás terén egyre gátlásosabbá válik az illető, és nem tudja magát elengedni. Ily módon mindez többnyire szexuális problémákhoz vezet, bármelyik nemről legyen is szó.
• Képzettség
Szintén sarkalatos pontja a párkapcsolati problémáknak, hogy mennyire tudnak mindent megbeszélni. Amennyiben az egyik fél úgy érzi, hogy bizonyos kérdésekben kedvese nem kéri ki a véleményét, vagy nem törődik azzal, könnyen önértékelési válságba kerülhet. Vagy ha az egyik fél nívósabb képzésben részesült, és így baráti köre is műveltebb, partnere szintén feszélyezve érezheti magát emiatt. A tapasztalatok szerint ezt a helyzetet is a férfiak viselik nehezebben, hiszen statisztikailag elenyésző az olyan házasságok száma, ahol a nő magasabb végzettségű, mint a férfi, szemben a fordított felállással.
• Anyagiak
Mivel évszázadokon át a férfi töltötte be a kenyérkereső szerepét, a legtöbbjüknek nehéz elfogadni, hogy választottjuk esetleg többet keres náluk. A társadalmi normák átrendeződése ellenére a férfitársadalom továbbra is nagyon érzékeny ebben a kérdésben. Ha nem is az élettárs, de baráti körük előtt ezt a legtöbben kellemetlennek tartják, így könnyen konfliktusokat szülhet. Éppen ezért ha többet keresünk, mint a párunk, legyünk tekintettel az érzéseire, és ne nagyon hangoztassuk. Ezzel ugyanis inkább idegesítjük, semmint ösztönöznénk.
Hogyan segítsünk a párunknak? – Almási Kitti pszichológus tanácsa
„Nagyon fontos, hogy olvassunk az apró jelekből, és ha felmerül a probléma, beszéljünk róla. Amennyiben kedvesünkön a kisebbségi érzés tüneteit véljük felfedezni, figyeljünk oda a reakcióinkra. Biztosítsuk róla, hogy szükségünk van rá, és ő az életünk kulcsfontosságú szereplője. Hinnie kell benne, hogy az esetleges negatívumai ellenére is szerethető. Erről pedig legkönnyebben társának a bizalma segíthet meggyőzni. A párterápiák során azt szoktam kérni a pácienseimtől, hogy mondják el egymásnak, miért tisztelik a társukat. Az erre adott válasz ugyanis saját értékeivel szembesíti és ezáltal meg is erősítheti az illetőt.”
Extra tippünk: ha még nem találtad meg a párod, de vágysz valakire, próbáld ki te is Párkereső szolgáltatásunkat. Klikk ide! »
