“Nem az új partnerek, hanem az új élmények hajtottak”
Johanna 22 éves – menyasszony
“Nyáron lesz az esküvőnk, és négy éve járunk együtt a barátommal. Nem a szüleim miatt alakult így az életem, sőt az édesanyám eleinte ellenezte, hogy összeköltöztünk, a házasságról pedig hallani sem akart. Igazából csak miatta várunk az esküvővel, abban egyeztünk meg, hogy diploma után tartjuk a lagzit. Még nem fordult meg a fejemben, hogy más sráccal is kipróbálnám a szexet. A barátnőim szerint régimódi vagyok, szerintem pedig csak egyszerűen szerelmes. Hogy később mi lesz? Fogalmam sincs, István szerint az is csoda, hogy vele maradtam és hozzámegyek. Ő nagyon félt attól, hogy szűz lánnyal járjon, mert azt tapasztalta, hogy az érintetlen lányok az első kapcsolat után hirtelen kíváncsiak lesznek. Ez persze igaz, de engem nem az új partnerek, hanem a szexualitással kapcsolatos új élmények hajtottak, ehhez pedig elég egy olyan társ, akivel mindent meg lehet beszélni. Az biztos, hogy Istvánnak, aki nálam tapasztaltabb, és a türelmének sokat köszönhetek.”
“Nem tudatosság, inkább szerencse”
Dóra 35 éves – férjezett
“18 éve vagyunk együtt a férjemmel, nekem nemcsak az első szexuális élményem, de az első csókom is hozzá fűződik. Nagyjából a második, harmadik hónap után feküdtünk le egymással. 20-22 éves korunk körül meginogtunk, hajtott minket az a bizonyos kíváncsiság, de nagyjából egy hét elég volt ahhoz, hogy rájöjjek, a bizonytalanért nem éri meg elcserélni azt, amim van. A szexben sincsenek tabuk számunkra, mivel egyre mélyebben ismerjük a másikat, egyre jobban tisztában vagyunk a vágyaival, és igenis tudunk újat mutatni a másiknak. Magam sem hittem volna, de napról napra jobb a szex. Nem tudatos döntés volt, hogy a párom mellett szeretném leélni az életemet. Egyszerűen szerencseként fogom fel, hogy nekem összejött, megtaláltam a tökéletes társamat. A szüleim házassága nem igazán volt jó, így talán még jobban értékeltem a kapcsolatunkat. Másként csinálnék-e valamit, ha lehetne? Talán csak annyit, hogy adnék magamnak visszamenőleg még néhány évet, hogy többet tapasztalhassak, de csak azért, hogy még inkább tisztában legyek azzal, hogy a férjem számomra a tökéletes.”
“A lányomat az ellenkezőjére neveltem”
Evelin 49 éves – elvált
“20 éves voltam, amikor összeházasodtunk a volt férjemmel, nekem ő volt az első. Neki volt már előttem egy tapasztalata. Nem az volt a tervem, hogy szűzen megyek férjhez, azonban annyira féltem a nem kívánt terhességtől, hogy inkább nem mertem lefeküdni a korábbi szerelmeimmel. A családban tabu volt a szex, ráadásul a testvérem mellett végigasszisztáltam egy abortuszt, ami sokáig nyomot hagyott bennem. Amikor a lányom megszületett, tudtam, hogy egészen máshogy szeretnék hozzáállni szexhez mint témához, nem úgy, ahogy annak idején az én szüleim tették. Szerencsére ő már egészen biztosan nem követi el azt a hibát, amit én. Eddig sosem élveztem igazán a szexet, kötelező elem volt a házasságomban, most már vágyom rá. De a válásom után még nem jött új partner az életembe, ráadásul minél idősebb vagyok, annál jobban félek, nem látom már magam olyannak, mint fénykoromban, így pedig nemcsak bátorság, de bizalom is kell.”
“Nem volt kérdés a szüzesség”
Klára 74 éves – özvegy
“49 évig háltam ugyanazzal a férfival. 18 évesen mentem férjhez és a szüzesség kérdése nem volt téma. Vidéken éltünk, ráadásul anyám szigorú vallási elvek szerint nevelt, és ez mindent megmagyarázott. Két öcsém volt, velük jóval megengedőbbek voltak a szüleim, de lázadozni teljesen felesleges lett volna. Szerettük egymást a férjemmel, de nem olyan szenvedélyesen, ahogy az unokámat és a kapcsolatait látom. Mi a tiszteletre alapoztuk a kapcsolatunkat. Működött, de nem volt mindig leányálom. Hogy mit csinálnék másként? Akkoriban nem volt választás, de a házasságom alatt, főleg miután felkerültünk Pestre, sokszor eljátszadoztam a gondolattal, hogy milyen lenne más férfival összebújni. De aztán mindig más dolgokra kellett koncentrálni. Miután a férjem meghalt, akkor kezdtem el az unokámat a szexről kérdezgetni, aki nagyon meglepődött, de aztán rendesen »felvilágosította« a nagyanyját.”