Szívünk megállás nélkül dolgozik, és ha elfárad, az élet is megszűnik. A szív vérrel és oxigénnel látja el a szervezetünket, valamint biztosítja, hogy nap mint nap új élményekkel gazdagodhassunk, és szembenézhessünk az élet kihívásaival.
1. Amikor tüsszentesz, a szíved 1 ezredmásodperc erejéig megáll. Valójában ez annyira kis idő, hogy szervezetünk nem is érzékeli a leállást, de képesek vagyunk olyan erősen is tüsszenteni, hogy az akár bordatörést is okozhat.
2. Egészen a 19. századig az orvosok a beteg mellkasára téve fülüket, hallgatózással vizsgálták a szívhangokat, amit direkt hallgatásnak neveztek. A fonendoszkóp feltalálása után azonban már sokkal könnyebb volt a diagnózist felállítani és a szívzörejeket kiszűrni, mint puszta füleléssel.
3. Életünk során körülbelül 2,5 milliárdszor dobban meg a szívünk, és nem kevesebb mint 1,5 millió hordónyi vért keringet az ereinkben.
4. Az első pacemaker még helyhez kötötte tulajdonosát, ugyanis a szív felügyeletét végző kezdetleges masinák hálózatról működtek. Ma már elegendő egy bőr alá ültetett érzékelő, amelyen keresztül a pacemaker irányítható.
5. Ha szeretnéd óvni a szívedet, érdemes pirospaprikát enned, ugyanis nemcsak ételeknek ad kellemes ízt, hanem a szívnek is jót tesz. A paprika vérhígító, serkenti a vérkeringést, és segít csökkenteni a szív- és koszorúér-betegségek kialakulásának esélyét.
6. Tudod, mekkora a szíved? Kulcsold össze szorosan a két kezeden az ujjaidat, mintha imádkoznál, és máris láthatod, hogy hozzávetőlegesen milyen méretű szív dobog a mellkasodban.
7. Az USA-ban közel félmillió ember életét szívroham okozza úgy, hogy még orvos sem látta őket. Az egészségtelen big size menük és a szívroham tüneteinek hiányos ismerete nagyban hozzájárul a szívhalál áldozatainak szaporodásához.
8. Megvizsgáltad már a nyelvedet? Ha rózsaszínes árnyalat helyett lilás, akkor az magas koleszterinszintről árulkodik. A kezeletlen és magas koleszterinszint hosszú távon akár szívrohamot is okozhat.
9. 36 évvel ezelőtt, 1982-ben végezték el az első, hosszabb távra beültetett műszív implantációját egy seattle-i fogorvoson.
10. A szív anyagcseréjét javító omega-3 zsírsavak sokat segíthetnek a szív egészségének fenntartásában. Az étrendedbe feltétlenül építs be omega-3 zsírsavakban gazdag ételeket, mint amilyen a szardínia, a chiamag, a hering, a brokkoli vagy a szójabab!
11. A világ első sztetoszkópja egy összetekert újság volt, amelyet Théophile Laennec, egy francia háziorvos rögtönzött. 1816-ban egyik páciense szívverésének meghallgatásához használta a kezdetleges módszert.
12. Tudod, mivel teheted a legtöbbet szíved egészségéért? Azzal, ha boldog vagy. A boldogság, az öröm és az életkedv ugyanis szívvédő hatásúak. Ennél nyomósabb ok nem is kell, itt az ideje, hogy már ma tégy valamit, amivel örömet szerezhetsz magadnak!
13. Ha 60 bpm-nél gyorsabb zenét hallgatsz, azzal felpörgeted a szíved ritmusát. Zenei stílustól függetlenül, akár Mozart, akár technó vagy rock szól a hangfalakból, biztos, hogy a szíved hevesebben fog verni a felfokozott ütemre.
14. A világon több mint 7 millió ember hal meg szívrohamban. A felfokozott tempó, a rohanó életmód, a rengeteg stressz és az egészségtelen étkezés mind hozzájárultak ahhoz, hogy a szívproblémák civilizációs betegséggé nőtték ki magukat.
15. Nassolva is tehetsz azért, hogy óvd a szívedet: már heti néhány maroknyi dió vagy sótlan mogyoró is hozzájárulhat a szíved védelméhez, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is csökkentheti.
16. Hollywoodot sem kímélik a szívproblémák. A hírnév és csillogás fellegvárában, a villanó vakuk és az elvárások kereszttüzében több híresség is átesett nyílt szívműtéten: Barbara Walters, Arnold Schwarzenegger, David Letterman és Regis Philbin is a betegek sorát gyarapítja.
17. Szíved számára a kálium nélkülözhetetlen az egészséges működéshez. A szívritmuszavar, az alacsony vérnyomás vagy a magas pulzusszám mind jelezhetik a kálium hiányát. Irány a konyha, és pótold a káliumot petrezselyemmel, sárgaborsóval, csicseriborsóval, spenóttal, banánnal, kakaóval és vargánya gombával.
18. Egy nap alatt a szív átlagosan százezerszer dobban meg, azaz ennyiszer húzódik össze és ernyed el, hogy minden dobbanással vért pumpáljon az ereidbe. Nem kis feladat.
19. Talán nem meglepő, hogy a legtöbben az év végi ünnepek, karácsony, szilveszter és újév környékén kapnak szívrohamot. Az egyedüllét és a családi viszályok nemcsak a lelkünket, hanem a szívünket is megviselik.
20. Az emberi szív a magzati fejlődés negyedik hetében kezdi meg élethosszig tartó, megállás nélküli munkáját, vagyis ebben az időszakban kezd el dobogni.
21. Már a Bibliában is említést tesznek a szívbarát étkezésről, vagyis az első életmódtippet a Szentírásban olvashatjuk. Krisztus előtt 600 évvel Dániel könyve hívja fel a figyelmet a növényi étrend fontosságára.
22. Ugyan a szívbetegségek civilizációs betegségnek számítanak, azonban a szívproblémák nemcsak a felgyorsult világ következményei. Már 3000 éves múmiákon is fedeztek fel szívbetegségre utaló jeleket.
23. Szívedben összehangoltan és precízen folyik a munka: a nagy vérkör a szívet és a test szöveteit köti össze, a kis vérkör pedig a tüdőt látja el oxigénben gazdag vérrel.
24. A Föld élőlényei közül a legnagyobb szíve a kék bálnának van. Az állat súlya nem kevesebb mint 600 kg, amiből 1,5 méter szélességű szíve mintegy 180 kilogrammot tesz ki. A közel 30 méter hosszú állat ma már veszélyeztetett faj, és egy 2002-es felmérés adatai szerint egyedeinek száma már csak 10-12 ezerre tehető az egész Földön.
25. A szíved egészségéért nemcsak egészséges étkezéssel, hanem mozgással is sokat tehetsz. A futás, a kerékpározás és a jóga kifejezetten jót tesznek a szívednek, és segítenek abban, hogy szíved egészségben szolgálhasson téged az utolsó dobbanásig. Ha eddig nem mozogtál, a fokozatosság elvét tartsd be: kezdetben egy könnyed séta is elég lehet, majd idővel növelheted az intenzitást és a séták hosszát is.
26. A szívbetegségek nagyobb veszélyforrást jelentenek, mint a daganatos betegségek: a szívproblémákban elhunyt betegek száma magasabb, mint a rákbetegségben elhalálozottaké. Légy egészségtudatos, és csökkentsd a stresszt, hogy szíved sokáig egészséges maradhasson!
27. A szinuszról talán matematikaórán hallottál, pedig sokkal fontosabb helyen is találkozhatsz még ezzel az elnevezéssel: a szinuszcsomó szabályozza a szívverésedet, amelynek jellegzetes hangját a szívbillentyű nyitása-zárása adja.
28. Szívünk az első dobbanástól kezdve soha, egy percre sem pihen, ráadásul a teljesítménye sem elhanyagolható: percenként körülbelül 6-7 liter vért áramoltat, amihez óriási energia szükséges.
29. Mivel a szívsejtekben már a korai életszakaszban megszűnik a sejtek osztódása, a daganatos elváltozások is rendkívül ritkának számítanak a szíven.
30. A következő adaton talán nem fogsz meglepődni: a nők szíve hevesebben ver a férfiakénál. A női szív percenként átlagosan 8-szor többször húzódik össze és ernyed el, vagyis gyorsabban pumpálja a vért, mint a férfiak ketyegője. Lássuk be, ezt valahol sejtettük.
