Előre elhatároztad, mikor térsz vissza a Barátok köztbe?
Igazából nem. Amikor Sárival terhes lettem, megkérdezték tőlem a sorozat készítői, meddig maradok majd otthon. Én azt feleltem, nem tudom, hiszen minden gyerek más, nem tudhattam, mikorra fogunk összehangolódni. Aztán érdekes módon ugyanúgy alakultak a dolgok, mint annak idején a nagyobbik lányommal, Annával. Körülbelül hét hónapos volt Sári, amikor elkezdtem egy-egy napra bejárni, és nyolc és fél hónapos, amikor már heti rendszerességgel dolgozhatok mellette. Jó, hogy itt van velem, és édesanyám vigyáz rá, amíg forgatunk.
Milyen változást hozott az életetekbe a második baba?
Egy fiatal pár számára nagy mérföldkő, amikor az addig romantikusan alakított életükbe becsöppen egy hétköznapi, nyers igényekkel rendelkező babácska, aki felborítja a kettesben töltött időt. Ugyanúgy változást hoz a második gyermek érkezése is, hiszen egy viszonylag jól működő, hármas családi rendszerbe kell beilleszteni a kicsit, aki határozottan igényli a figyelmet, törődést.
Meg tudod oldani a feladatokat?
Különösen a figyelemmegosztás nehéz számomra, ebben régebben sem igazán jeleskedtem. Mindig az volt jellemző rám, hogy egy dologra nagyon tudtam koncentrálni, de ha valami elvonta a figyelmemet, nehezen zökkentem vissza. Még mindig tanulom, hogyan lehet egyszerre két kislányra teljes intenzitással figyelni.
Gondolom, minden nap új felfedezéseket hoz
A legnagyobb tanulsága ennek az időszaknak, hogy nem kell egymástól elkülöníteni a gyerekeket. Nem muszáj például külön fürdetni a kisbabát és a nagyobb leányzót. A világ legjobb dolga, ha az ember a kádba vásárol egy fürdetőszéket, és abba beleülteti a picikét, közben a nagy szórakoztatja, bábozik neki, locsolják egymást. Így a fürdetésből nagyszerű élmény válik a nap végén.
Érzed, hogy másképpen foglalkozol a második gyerekeddel?
Természetesen. Időközben szert tettem egy nagy adag önbizalomra. Ma már tudom, hogy a gyermeknevelésben az a legfontosabb, hogy én mit gondolok egy-egy kérdésről. A határozottság segít a legtöbb bizonytalan helyzetben.
Annával ez hogyan működött?
Vele annak idején nehezebb utat jártunk be. Ő a kórházban besárgult, hasfájós kisbaba volt, nehezen indult a szoptatás. Engem váratlanul ért, hogy ezek a dolgok nem feltétlenül működnek rögtön, automatikusan. Furcsálltam, hogy senki sem beszél arról, hogy a szoptatás nemcsak gyönyörűség és harmónia. Akkor úgy éreztem, a hétfejű sárkánnyal kell megküzdenem, most már hála a tapasztalataimnak az egyfejűvel.
A cikk folytatását megtalálod a legújabb Maximában! Keresd az újságárusoknál! |
