„Mai napig nehezemre esik nézni, ahogyan a gyerekemet ütik” – mondja Éva, aki még edzéseken sem bírta nézni, ahogy lányát „csépelik”. „Az én reszortom a családunkban sokkal inkább a lélekápolás, míg a férjem Éva edzője. A lányunk nem az a lázadó típus, de az évek során voltak nehezebb időszakai. Ilyenkor sok beszélgetéssel és családi programokkal igyekeztünk túllépni a gondokon, hogy újra lelkesen állhasson tatamira. Ez mindig az ő döntése volt, sosem erőltettük”- meséli a Nők Lapja Cafénak Évi édesanyja.
 |
| További fotókért kattints a képre! |
“Éva most, 26 évesen sem érzi úgy, hogy lemarad valamiről, pusztán azért, mert még néhány évig a sportversenyeknek és a főiskola befejezésének szeretné szentelni az energiáit. Ha megállapodik is, ha egy napon feleség és anya lesz is belőle, biztos vagyok abban, hogy lesz köze a dzsúdóhoz. Ki sem bírná nélküle! Szóval, férfi legyen a talpán, aki ezt a nem mindennapi életmódot képes tolerálni, ehhez bizony nagyon sok szeretet és türelem kell. Elviselni, hogy a másik gyakran távol van, hogy elfoglalt, hogy fáradt. Én már csak tudom, hiszen sok-sok éve vagyok egy vérbeli sportember felesége.”
