Néhány versenyzőnél a családtagok közel annyi szerepet kapnak a műsorban, mint ők maguk, a te családtagjaidat viszont ritkán láthatjuk és keveset is beszélsz róluk. 18 évesen ilyen magányos farkas lennél?
Én sok előválogatóra tényleg egyedül jöttem, de néha a bátyám kísért el, és anyukám is volt már itt. Csak nem feltétlenül kerültek kamera elé, de természetesen mindig támogatnak.
Mesélj egy kicsit a családodról!
Jelenleg anyukámmal élek Nagykárolyban, aki könyvelő, és a bátyámmal, aki tanul és mellette dolgozik is.
A kritikák feldolgozásában akkor leginkább anyukád segít? Ő hogyan viseli, hogy számos pozitív megnyilvánulás mellett ott van azért a negatív oldal is?
Anyukám azért van, hogy támogasson, és hogy ott legyen a háttérben. Inkább arra biztat, hogy nem kell mindent elolvasni és mindent zokon venni. Szerinte inkább azokkal kell foglalkozni, akik szeretnek.
Azért nem mindennapos, hogy az ember 18 éves lányát szerelmi ajánlatokkal bombázzák a rajongók, miközben mások heves kritikákkal illetik.
Az emberek azt írják, amit éreznek, amit látnak. Én nem feltétlenül gondolom, hogy ezzel annyira kellene foglalkozni. Írjanak bármit.
Egyből a rosszindulat kategóriába teszed ezeket a megnyilvánulásokat, vagy keresed bennük az igazságtartalmat?
Én akkor tartok valamit rosszindulatnak, ha rosszindulatúan van megfogalmazva, az ilyen negatív megnyilvánulásokra pedig nem vagyok kíváncsi. Egyébként vannak tök normális hozzászólások is.
Kiemelnéd közülük azt, ami a legjobban esett?
Nagyon sok fiú írja, hogy „én szerelmes lettem”, „nekem ez a lány kell”. Szerintem ez annyira aranyos! Nem is ismernek konkrétan, és az alapján, amit eddig láttak, meg tudnak ítélni, és azt mondják, szerelmesek lettek. Én ezekre az aranyos dolgokra szoktam inkább figyelni, nem arra, ha valaki a külsőmet kritizálja, vagy ha azt írja, milyen szexis az Adél.
Ha már szerelem, akkor adja magát a kérdés: a Nagy Szilárd-féle szerelmi vonal mennyire volt valós?
Szerintem egy kicsit fel lett fújva az egész. Szilárddal beszélgettünk és barátok voltunk, de ennyi. Szerelem, romantika vagy románc nem volt köztünk.
Ki ezekben a napokban a bizalmasod, ki áll a legközelebb hozzád?
Az édesanyám, vele beszélek telefonon nap mint nap. Ő az, aki meghallgat, aki tanácsot ad. Konkrétan persze minden versenyzővel jóban vagyok. Velük is elbeszélgetek, hiszen hiába vagyunk versenytársak, mindenki drukkol a másiknak, hogy jól sikerüljön neki.
Szinte minden tehetségkutatós versenyzőnél van még min dolgozni, legyen az a külső, a zárkózottság vagy a zenei képzettség. Szerinted nálad melyik területen kellene erősíteni?
Én úgy gondolom, hogy abszolút a hangképzés és az éneklés, hiszen nem vagyok, nem vagyunk profik szerintem. Ide mindenki azért jött elsősorban, hogy tanuljon. Az X-faktorban óriásit fejlődhetek abban a dologban, amit én nagyon szeretek, legalábbis ha bennem van az akarás. És én érzem magamban a fejlődési vágyat. Zenei képzés, koreográfiai, színpadi mozgás, szóval itt komplex segítséget kapunk.
Visszatérő kritika, hogy egyféle stílusban tudsz jól teljesíteni. Szerinted ez mennyire állja meg a helyét?
Eddig a két igazán kiemelkedő produkciómat tényleg ugyanabban a stílusban hoztam, de egyáltalán nem tartom helyesnek, ha ebből azt hozzák ki, hogy igen, Adélnak csak a dzsesszes dalok mennek jól. Hiszen ha valaki el tud énekelni egy nem is könnyű dalt jól, akkor nyilván el tud énekelni egy másikat is.
Nincs is olyan stílus, amiben kicsit félsz megmérettetni?
Nem, nem. Őszintén mondom, hogy én mindent szeretettel várok, és minden kihívásnak nagyon örülök. Jó is, hogy változatos a feladat. Nem szeretném azt, hogy úgy legyek beskatulyázva, hogy Adél, aki csak dzsesszt és szvinget tud énekelni.
Egyébként már kisgyerekként is ilyen öntudatos és nyitott voltál, bírtad a színpadot?
Soha nem voltam egy zárkózott személyiség, így nőttem fel. Hároméves korom óta táncolok, színpadon vagyok, és nyilván egy gyereknek az éneklés is ott van az életében. Szóval így nem jelentett számomra akkora nagy „sokkot”, amikor először közönség elé léptem.
Az egyik legszexibb női versenyzőnek tartanak, akinek azért a színpadi öltözködése sem éppen hétköznapi.
Igen, szeretem a minél extrémebb ruhákat. Én ilyen vagyok, szeretem, ha minél egyedibb és minél különlegesebb, hogy mások azt mondják, ez milyen menő!, ez honnan van?
Ezen a ponton előbb Adél hangja, majd maga Adél vész el a semmiből felbukkanó két tucat alsós rajongó hadában. Az egyik szőke kislány csókolgatja is az autogramot, egy megilletődött kisfiú diszkréten oldalazva hagyja magát elnyomni a többiek által, míg az osztály bohóca kétszer is odafurakodik aláírásért. Adél nehezen szakad el tőlük, látszik, hogy szívesen csinálja.
Jézusom.
Szokni kell még, vagy előfordult már többször is, hogy felismertek?
Ezt most ne vedd nagyképűségnek, de már amikor az első előválogatós adásban megjelentem és kimentem az utcára, már akkor ment, hogy, jé, ez az Adél az X-faktorból! Közös fotó mehet? Arról nem is beszélve, hogy mi lett az első élő műsor után. Ez tényleg jó érzés.
