Csak dicsérni tudják a kritikusok az Éhezők viadala című sorozat második részét, még ha a felvezetés lassú is, mindenképpen érdemes megnézni. A könyvhöz hű adaptáció látványvilága ugyanis lenyűgöző, és ez megmutatkozik a helyszínekben éppen úgy, ahogyan a kosztümökben is. Sőt ez utóbbi most kiemelt fontosságot kapott, mivel a filmet ezúttal gyerekbarátra tervezték a készítők, és nem az öldöklésre meg az akciójelenetekre, hanem a képi világ sokszínűségére helyeztek nagy hangsúlyt. Trish Summerville felelt a szereplők megjelenéséért, és érdekes munka volt a sokak fantáziájában már megjelent karaktereket „élethűen” ábrázolni. A trilógia írónője, Suzanne Collins gondoskodott arról, hogy minden az elképzelései szerint menjen. „Bár ha rá hallgatok, akkor a szereplők többnyire szinte meztelenek lennének” – mondta nevetve Summerville a The Hollywood Blog újságírójának.
Nem lehetett túl szexi
Ezt a részt eredetileg úgy tervezték, hogy 13 éves korhatár-besorolást kapjon (itthon 16 éves korhatár alá sorolták be, akárcsak az első részt – a szerk.), ezért nemcsak az erőszakmentességre kellett törekedni a forgatáskor, hanem arra is, hogy a szereplők megjelenésébe se lehessen belekötni.
A könyvben leírt darabok némelyikét tilos volt olyan formában létrehozni, ahogy Suzanne kitalálta, míg másoknál inkább csak a megoldás jelentett nehézséget. Legnehezebben a főszereplő Katniss és a párja, Peeta tűzruháját tervezte meg Summerville. A vizuális effekteknek jól kellett működniük az anyagon, és egyformán jól kellett kinézniük a férfi és női szereplőn is. A filmben azonban nem ez az egyetlen látványos ruházat. Jennifer Lawrence – aki Katnisst alakítja – irigylésre méltó ruhatárat kapott, amelynek a „menyasszonyi ruhás átváltozás” a fő attrakciója. A ruha tervezője, Tex Saverino állandó Skype-kapcsolatot tartott Summerville-lel, hogy a felvételeken a ruha megfelelően könnyed legyen, rendesen alákapjon a levegő, miközben már pusztán a ruha súlya miatt is lehetetlennek tűnt a kivitelezés.
Még a „tömeg” is dizájnos
Persze a film tömegjelenetei sem könnyítették meg a filmkészítők dolgát. Csak a partijelenetre 500 embernek kellett puccban állnia, talpig sminkben, parókában és egyesével megtervezett kosztümben. A Capitolium lakói is divatlapba illően festettek minden jelenetben, amin Summerville az asszisztenseivel dolgozott.
Hírnévért terveztek?
Mivel sem idővel, sem pénzzel nem bírta volna a film, ha mindent kosztümöt helyben készítenek, ezért nagy segítség volt más divattervezők bevonása. Alexander McQueen például számtalan ruhát adott, többségét Effie karakterén láthatjuk. „Egyik alkalommal Effie-t pillangókkal cicomázott ruhába bújtattuk, és a karjára is tettünk lepkéket. A forgatáson pedig észrevettük, hogy igazi pillangók köröznek körülötte. Nem dicsérni akarom magunkat, de ilyen élethűre sikerült a ruha” – mondta Summerville.
Peeta karakterét a koreai tervező, Juun J ruhába öltöztették, mivel az innovatív darabokat mintha a könyv ihlette volna.
Persze minden tervezőben ott munkált a hátsó szándék is: az Éhezők viadalának ezt a részét már előre kasszasikernek tartották, így a benne szereplő ruhák is könnyen új divatot teremtenek.
Mintha meztelenek lennének
Az igazi korhatáros ruhák a könyvben leírt arénakosztümök lettek volna, amelyek most merészebbek lettek, mint az elsőben. Eredetileg teljesen áttetszőre álmodta meg ezeket az írónő, aki ragaszkodott volna ehhez filmben is. „Ettől a szereplők is tartottak, és sokukat megtréfáltam, amikor egy sűrűn szőtt hálós anyagot próbáltam hozzájuk – mosolyog a tervező. – Valójában azonban olyan küzdőtéri uniformist csináltunk, amiben lehet úszni, de megvédi a testet a zúzódásoktól és mégis könnyen lehet bennük mozogni. Ezzel végül Suzanne is megbékélt, meggyőztük, hogy a könyv olvasóinak talán nem elég merész, de azért így is látványosak a karakterek.”
