Kim Kardashian nem azért híres, mert atomfizikus, és ezt most az olyan aranyköpéseire gondolva mondom, mint “az emberek nem érzik, mekkora nyomás nehezedik rám, hogy jól nézzek ki” vagy épp az egyik örök érvényű “a nap végén szoktam sírni, nem pedig amikor még friss a sminkem”.
Nos, Kim külsejével ezúttal sem volt semmi probléma: gyönyörűen csillogó, lófarokba fogott ébenfekete haja tökéletesen volt ráfésülve a fejére, tip-top sminkjét csak méregdrága napszemüvege miatt nem láthatták a rá váró paparazzók. Ám hopp! A nagy készülődés közepette, megfeledkezett egy nem is olyan aprócska, ám annál jelentősebb “részletről”: a saját gyermekéről.
Kilépve Párizs egyik előkelő szállodájából, risza jobbra, risza balra, lépkedett a lesötétített ablakos autóhoz, hogy visszainduljon Los Angelesbe, amikor hirtelen megtorpant az “uhh, jajj, mit felejtettem ott” arckifejezéssel, majd néhány másodperces gondolkodás után pókerarccal visszariszált a szállodába. És akkor következett a második felvonás, ekkor már a kis North-tal a karján. Hiába, anyuci feledékeny…