“Apám azt szerette volna, ha anyám elvetet. Úgy tudta, hogy anyám védekezik, és nem tartotta korrektnek, hogy behúzta őt a csőbe” – írja Bagi Iván nemrég megjelent önéletrajzi könyvében. Fóton a gyermekotthonban lakott, ahol nemcsak társait, de őt is gyakran megverték. Egy szobában tíz-tizenkét gyerek zsúfolódott össze az emeletes ágyakon, és a kis Ivánt csak akkor vette ki az anyja az intézetből, amikor különböző állami juttatásokra volt szüksége.
A humorista gyermekként nagy szegénységben élt, nemegyszer ruhában fürdött, így mosta ki a rajta lévő göncöket. Később elegáns éttermek előtt álldogált testvérével, mert azt gondolták, már attól jóllaknak, ha csak szippantják a finomságok illatát.
Tízéves volt, amikor felbukkant a vér szerinti édesapja. “Eleinte tüneményes és elbűvölő volt velem, ám ennek gyorsan vége szakadt, és onnantól kezdve olyan lett, mint egy utálatos nagyherceg. Úgy viselkedett, mintha ő lenne Jockey Ewing. Láncdohányos volt, meg állandóan ivott. Az elején nagyon kedveltem, de a züllött, lecsúszott élete miatt később már megvetettem” – idéz a könyvből a Blikk
