“Gyerekkoromban kitűztem néhány célt. Teljesen átlagosakat, mint bárki 16 évesen. Ezeknek a nagyját már teljesítettem, így nincs olyan dolog, amit esetleg elszalasztottam volna, vagy nem értem el. Bár nem tanár lettem” – nevetett. Erős Antónia már kamaszként is olyan családot kívánt magának, mint amit meg is kapott, ráadásul épp úgy, ahogy szerette volna.
“Arra vágytam, hogy legyen két gyerekem, egy fiam és egy lányom, egy szerető férjem, akivel boldog családunk lehet. Igaz, annyi idősen még tanárnak készültem, ez az egyetlen, ami nem jött be.” Vagyis nem úgy, ahogy azt Erős Antónia annak idején szerette volna, hiszen vendégelőadónak vagy oktatónak olykor felkérik most is, így – bár Antónia nem szokott képzeletbeli listáján pipálgatni – mi megtesszük helyette.
“Tudom, hogy manapság trendi azt mondani, hogy a kor nem számít, de én tényleg azt érzem, hogy rendben vagyok önmagammal – kisebb hibákat leszámítva persze, de magával szemben mindenki kritikusabb. Jól érzem magam a bőrömben, kívül, belül. Éppen ezért volt már rá példa, hogy konkrétan elgondolkodtam azon, hány éves is vagyok. Negyvenöt vagy negyvenhat? Hirtelen nem tudtam megmondani” – nevetett az RTL Klub híradósa, aki nem divatkövetésből felejtette el, hogy hány éves, hanem – de ezt már csak mi tesszük hozzá – mert olyan fantasztikus formában van, hogy bármennyit letagadhatna a korából, ha egyáltalán foglalkozna ezzel a kérdéssel.
“Zongora vagy sport, döntsd el!”
Mindez pedig – családján kívül – a sportnak köszönhető. A mozgás azonban csak később vált rendszeressé az életében, miután felfedezték cukorbetegségét.
“Gyerekkoromban én tényleg csak a testnevelés órán sportoltam, nem jártam külön edzésekre, mert inkább a zongorát választottam. A szüleim azt mondták: zongora vagy sport, döntsd el! A kettő együtt valóban nem ment volna, én pedig, mivel külön sport nélkül is mozogtam eleget, a zenét választottam. Mikor kiderült, hogy cukorbeteg vagyok, egy kicsit kényszerből, és persze hogy jobbak legyenek a vércukraim, elkezdtem rendszeresen sportolni. Harmincnyolc éves koromig hetente háromszor, azaz rendszeresen edzettem. De azt senki se higgye, hogy megszállott vagyok, olyannyira nem, hogy mikor az ikrek miatt abba kellett hagyjam, a kis időből konkrétan öt év lett. Utána pedig még vékonyabb voltam, mint előtte” – mondta nevetve, majd hozzátette, hogy miután a csemeték már óvodába járnak, megint több ideje van magával foglalkozni.
Fotó: Rozmanitz Gábor
Az Egy Csepp Figyelem Alapítványon keresztül egyébként sokan megkeresik Erős Antóniát a segíteni akarók és segítségre szorulók is.
“Sokan fordulnak hozzám tanácsért, hogy cukorbetegként hogyan éljék az életüket, babát mikor és hogyan vállaljanak, mit egyenek, hogy sportoljanak stb. De természetesen kapok én is tanácsot, útmutatást, sőt, akad olyan, aki azt mondja, hogy kigyógyít a cukorbetegségből. Ilyenkor szépen végighallgatom, és megköszönöm a szándékot, de tisztában vagyok vele, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint gyógyíthatatlan betegségem van.”
A gyerekek nem nézik a híradót
Erős Antónia megtanult cukorbetegségével együtt élni, és mint mondja a mindennapok rendéjt szerencsére nem a problémák, hanem a mesék borítják fel. A “rendetlen” lefekvésből pedig szinte már rend lett, hiszen az ikreknek, Szonjának és Matyinak minden este ő olvas mesét.
“Nálunk a munkám miatt nem szokás a korai alvás, még ha haza érek is időben, akkor is elhúzódik a jóéjt-puszi, mert mindegyik gyerkőc választ egy mesét, aztán jön, hogy “akkor mama magadnak is”. Néha ez két körben fut le, majd jön a fejenként közel tíz percig tartó “szép álmokat” és utána már alszanak is – nevetett. – Az oviból így szinte rendszeresen, ma is elkéstünk, de ez nem is fontos, csak az együtt töltött idő.”
Erős Antónia gyermekei egyébként, ahogy azt már több ismert édesanya vagy édesapa elárulta, teljesen természetesnek veszik, hogy anya a tévében van. Ráadásul Antónia nem is szereti, ha Szonja és Matyi a híradót nézik.
“Nincsenek tőle eltiltva, de csak ritkán, egy-egy alkalommal nézik. Még nagyon kicsik, nagyon sok hír, ami a világban történik, nem való nekik. Tudják, hogy anya hol dolgozik, de ez számukra nem olyan, mint másoknak. Jártak ők már idebenn, felvételt is láttak, és bohóckodtak az időjárás-jelentés hátterével, de számukra ez nem új. Nem is szokták érteni, hogy miért állítanak meg néha, hogy közös fotót kérjenek velem az emberek, és ez teljesen rendben van így.”
Erős Antónia a családjával és barátaival fog ünnepelni. Mint mondja, a 45 nem olyan kerek, amit őrült módjára kellene megünnepelni, de egy visszafogott bulizás bizony belefér abba az ötösbe is.
“A harmincadik és a negyvenedik születésnapom is óriási buli volt. A köztes időben igazából nem történik túl sok minden, éppen ezért nem is terveztünk nagy banzájt. Ilyenkor elmegyünk vidékre, és a családdal, barátokkal ünnepelünk. A gyerekek addig maradnak ébren, míg bírják, és mindenki felhőtlenül jól érzi magát, ez a lényeg. Ráadásul duplán ünnepelünk, a születésnapomat október 2-án, a házassági évfordulónkat pedig 3-án, ez az idei a 18. lesz.”
