Kezdetben nagyon boldog volt, és sok mindent elnézett Zsoltnak. “Elmondhatatlanul jólesett, hogy újra kíván valaki, és vonzónak érezhetem magam. Feladtam a lakásomat, mindenemet átvittem hozzá. Szeretett éjszakáig dorbézolni, egyik-másik este előkerült a füves cigi… utána ijesztően távol kerültünk egymástól” – emlékezett vissza Tóth Vera a kapcsolat kezdetére.Bár a családja és a barátai sem kedvelték a férfit, ő nem hallgatott rájuk. “Eldobtam mindent egy drogosért. Kötekedett, veszekedett, lelki terrort alkalmazott. Rájöttem, hogy nemcsak füves cigi, de kokain is szerepet játszik az életében… Arra voltam jó, hogy szórakozásait, életvitelét és telefonfeltöltéseit finanszírozzam. Torkaszakadtából üvöltözött velem, és harsogta, hogy egy hisztis, feszült picsa vagyok, akivel még drogozni sem lehet egy jót! Szavai a sejtjeimig hatoltak” – emlékszik vissza Tóth Vera a Gyémánt című könyvében.
A Bors megkereste az énekesnőt, hogy megtudja, most, évekkel később, hogyan érez Zsolttal kapcsolatban. “Tudni kell megbocsátani, és én neki is megbocsátottam. Sok középkorú nő ír levelet, hogy hasonló cipőben jár, és ilyenkor gondolok bele abba, hogy valahol szerencsés vagyok, amiért ezt túléltem. Nagyon fontos az önismeret gyakorlása ahhoz, hogy ilyen ne fordulhasson elő, de ha tanulunk belőle, akkor már nem szabad megbánni, hogy megtörtént” – mondta el a lapnak Tóth Vera.
