Sztárok

Coppola mesterétől Mészáros Mártáig – nők, akik történelmet írtak filmrendezőként

A filmrendezés, és egyáltalán a filmkészítés jó ideig a férfiak kiváltsága volt. Csak az 1900-as évek közepén induló feminista mozgalmak hatására sikerült elérni, hogy a nők betörjenek e területre. És a női filmrendezők bizonyítottak Hollywoodtól egészen Magyarországig.

A nő, aki tabukat döntött

Hollywood első filmrendező nője Dorothy Arzner volt az 1900-as évek elejétől. A Paramount Picturesnél kezdte a pályafutását adminisztrátorként, de az évek során vágó, forgatókönyvíró, majd rendező lett belőle.

Dorothy Arzner
Dorothy Arzner

Legnagyobb sikerét Emile Zola Nana című regényének megfilmesítésével érte el, de nagy port kavart az 1929-ben készült Vad parti című filmje is, amely egy lánykollégium életébe engedett betekintést. A filmben olyan témákat jelenített meg, amelyek akkoriban még tabunak számítottak. Megmutatta, miért ne lehetne természetes egy leszbikus kapcsolat, illetve milyen, amikor egy nőt tárgyként kezelnek, szexuális rabszolgát csinálva belőle.

A későbbi filmjei az erős, független nőket ábrázolták, akik megállnak a saját lábukon és képesek érvényesülni minden helyzetben. Később ő maga is önállósult, és saját gyártású filmeket készített. Filmjeiben számos híresség karrierjét indította el, például Katharine Hepburnét a Christopher Strongban, és tanítványai közül is rendkívül tehetséges rendezők kerültek ki, többek között Francis Ford Coppola.

Az elnyomástól az egyenjogúságig

Dorothy Arzner óta a filmkészítésben, filmrendezésben számos nő kért helyet magának, nemcsak Hollywoodban, hanem szerte a világon, általában sikerrel. Az elsők között vált ismertté az 1900-as évek közepén Germaine Dulac, akinek avantgárd filmjei és egyedi témaértelmezései új színt vittek a filmezésbe és a közönség életébe.

Az 1960-as évektől megindultak a feminista mozgalmak, amelyek mondanivalói a filmekből sem maradhattak ki. Ekkor hirtelen megsokszorozódott a női filmrendezők és az általuk készített filmek száma világszerte. Agnes Varda szinte berobbant a francia és az egyetemes filmtörténetbe, különösen azért, mert filmjeivel a nőkről, de nem csak a nőkhöz szólt. Alkotásaiban, többek között az 1965-ös A boldogság című filmjében a függetlenségre törekvő nőket és az őket visszatartó erőket ábrázolta. Az 1960-as évek kiemelkedő alakja volt a cseh Vera Chytilová is, aki szintén a nők érvényesülési lehetőségeiről szólt filmjein keresztül a közönséghez, például az 1966-os Százszorszépekben.

Agnes Varda
Agnes Varda

Csak kicsivel jobb most a helyzet

A nők egyenjogúságának kivívása után az elmúlt évtizedekben és jelenleg már egy új generáció alkot, akiknek a témái és mondanivalói is mások, és persze a lehetőségük is sokkal több az önkifejezésre. Így például Sofia Coppola az egyike azoknak a női filmrendezőknek, akiket Oscar-díjra jelöltek a rendező kategóriában. Manapság pedig a leginkább elismert Kathryn Bigelow, az első olyan női filmrendező, aki meg is kapta az Oscar-díjat 2010-ben A bombák földjén című filmjéért, amelyben egy kemény témát dolgoz fel: három amerikai katona mindennapjait mutatja be az iraki háború alatt.

Magyar rendezőnők itthon és a nagyvilágban

Magyarországon az 1930-as évektől próbálhatták ki magukat a nők a filmgyártás területén, de igazán csak az 1960-as évektől vált szakmává a nők számára a filmrendezés. A legsikeresebb rendezők közül Mészáros Márta és Gyarmathy Lívia nevét mindenképpen ki kell emelnünk.

A többek között Kossuth- és Balázs Béla-díjas Mészáros Márta a legproduktívabb rendezőnő a magyar filmtörténetben. Eleinte dokumentumfilmeket, majd 1968-tól játékfilmeket készített. Első nagyjátékfilmje Kovács Kati főszereplésével az Eltávozott nap volt. Munkásságát nemcsak itthon ismerték el, hanem nyugaton is érdeklődve figyelték a feminista mozgalmak, hiszen alkotásaiban elsősorban női sorsokat mutatott be egészen különös megközelítésben.

A szintén Kossuth-díjas, Európai Film-díjas Gyarmathy Lívia is a dokumentumfilmek és a játékfilmek jeles képviselője, aki egyedi humorával, groteszk stílusával elsősorban a társadalom perifériájára szorult emberekről szólt műveiben. Az 1969-es Ismeri a szandi mandit? című első játékfilmje szerte a világon nagy sikert aratott.

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése