Új David Bowie-életrajz jelent meg idén szeptemberben, a szerző, a veterán brit újság- és életrajzíró Dylan Jones ennek apropóján idézett fel egy meglehetősen szórakoztató történetet a tavaly elhunyt zenészről, amelyet Hanif Kureishi forgatókönyvírótól hallott.
Bowie a drogdílerek után Roger Moore karmaiba került
Eszerint Bowie, amikor a hetvenes évek vége felé Svájcba költözött, hogy elkerülje a magas adókat és a drogdílereket, gyakorlatilag nem ismert senkit az országban. Genf környékén élt egy hatalmas házban, teljesen egyedül.
Azonban ennek a kényszerű remeteéletnek vége szakadt, mikor egy délután Bowie egyik honfitársa, az idén májusban elhunyt színész, Roger Moore állított be ötórai teára. A két művész csodálatosan töltötte az időt, a tea után még iszogattak, majd megvacsoráztak, a kitűnő társaságnak és nagyszerű beszélgetőpartnernek bizonyuló Moore pedig a James Bond-filmekről anekdotázott.
Csakhogy a zenésznél éppen húsz évvel idősebb Sir Roger másnap ugyanabban az időpontban ismét beállított Bowie-hoz, kért egy gin-tonicot, és hajszálpontosan ugyanazokat a történeteket mesélte el, amiket előző nap, ám ezek másodszorra már sokkal kevésbé voltak élvezetesek. És ez így ment majdnem két héten keresztül minden áldott nap, a végén Bowie pedig már a konyhában, az asztal alatt keresett menedéket rém kellemetlen vendége elől, és úgy csinált, mintha nem lenne otthon.
Talán ez lehetett az oka, hogy a zenész visszautasította az 1985-ös Halálvágta című Bond-film egyik szerepét, amelyben Roger Moore hetedszer és utoljára alakította a titkosügynököt.
A Red Sails, egy németes precizitással megszerkesztett, ragyogó Bowie-szám a hetvenes évek végéről:
