Nagy terhet cipelt Aradszky László, akinek a bátyját az ötvenes években halálra ítélték, majd kalandos úton sikerült Svédországba jutnia. Egy ideig nem is beszélhettek egymással, de aztán elválaszthatatlanok lettek. Aradszky András kora és egészségi állapota miatt nem vehet rész a szombati temetésen. „Nyáron voltam utoljára Lacinál, és halála előtt néhány nappal beszéltem vele Skype-on – emlékezett vissza az énekes testvére. – Csak azt tudom mondani, hogy gyönyörű élete volt. A család és a közönség volt az élete. Amikor az elmúlásról beszéltünk, azt mondta, hogy ő biztosan a színpadon fog meghalni” – folytatta a Story magazinban András. 
„Laci soha, senkivel nem veszekedett, alkalmatlan volt az emberi gyarlóságra. Őt csak szeretni lehetett. A jókedv volt az életstílusa, ezt tanultuk mindketten édesapánktól” – mondta Aradszky testvére, aki a letartóztatásáról is beszélt: „Először halálra ítéltek, aztán 15 év börtön lett belőle. Amikor letartóztattak, a szüleim és Laci sem tudott másfél évig semmit rólam. Hónapokig magánzárkában ültem. Hazaárulónak, rendszerellenes kollaboránsnak bélyegeztek. Akkor katona volt Laci Székesfehérváron. Nem érdekelte, hogy tönkreteheti a karrierjét, eljött meglátogatni a munkatáborba. Később arra gondoltunk, hogy ezért nem adhatott ki lemezt 16 éven át.”
