A családi élet és a gyereknevelés kapcsán automatikusan terelődött a beszélgetés Csisztu Zsuzsa szüleire, akik hatalmas űrt hagytak maguk után. A kezdeti fájdalom helyére most egy egészen másfajta érzés lépett, ahogy Csisztu Zsuzsa fogalmazott: a hiányérzet nem múlik.
„Nem csak a kezdeti időszak volt nehéz, hogy nem tudtam az anyukámat friss anyukaként megkérdezni az első tapasztalatokról, amikor az ember még tényleg csak téblábol, hogy most adjak neki, ne adjak neki, letegyem aludni, ne tegyem, mi lesz, ha nem alszik délután… Ugye, ezeken lassan túl vagyunk, hanem most, amikor azt érezném, de jó lenne, ha azt a fajta spektrumot, amit az édesapám a képzőművészet világából, a szépség, az esztétika, a harmónia világából megmutatott, azt átadni…” – mondta Csisztu Zsuzsa Joshi Bharatnak, aki a műsorában korábban is jó érzékkel terelte végig a vendégeit az olykor nehéz témákon is. Például, amikor szóba került, hogy a sportoló nem tudta már elmondani az édesanyjának, hogy terhes, ami máig fájó pont.
Azt gondoltam, hogy annak így és akkor kellett megtörténnie, és az volt az egyetlen nagy fájdalom, hogy előtte veszítettem el az édesanyámat, közvetlenül. Azt nagyon nehéz volt feldolgozni, hogy ő már nem tudta meg. Kicsit úgy éreztem, hogy ő még távoztába intézte el, hogy legyen egy vigasz.
