„Színész akartam lenni, de a főiskolára nem vettek fel” – nyilatkozta a Borsnak az 57 éves Scherer Péter.
MTVA Fotó: Zih Zsolt
A színész elmondta, hogy gépészmérnök édesapja és pedagógus édesanyja elvárta, hogy érettségi után továbbtanuljon, és mivel reálgondolkodású volt, és a Színművészetire nem vették fel, a Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán kötött ki, amely a felvételi lap második helyén szerepelt. Noha lediplomázott, egy percet sem dolgozott a szakmájában, eleve ki sem akarta járni az egyetemet.
A második év után abba akartam hagyni az egészet, de édesapám kérésére mégis folytattam. A Műszaki Egyetemet puskázás nélkül szerintem képtelen lettem volna elvégezni. A mérnöki hivatást ugyan nem, de a puskázás fortélyait művészi szintre emeltük. Amit el tudsz képzelni, a harmonikapuska, a görgős puska, a zakóbelsőbe bevarrt A4-es lepedő- vagy zsebkendődarab, amiben az összes kidolgozott tétel benne volt. Ha volt huszonöt tétel, akkor öttételenként összeragasztottuk azokat egy Margonfon nevű papírragasztóval, és ha már tudtad a tételszámot, a zsebedbe nyúlva ki tudtad számolni, hányadik oldalon van, köhintettél, és már ott is volt a kidolgozott tétel az asztalodon.
A tabutémákat sem kerülő Scherer hozzátette, hogy annyira nem fogták meg a mérnöki tudományok, hogy még lakásfelújításnál is átverték a szakemberek.
