Scherer Péter: „Tudok beszélni a tabu dolgokról”

A Bízz Vakon Közhasznú Egyesület azzal a céllal hozza létre az Arany Bot Díjat, hogy elismerje a hétköznapi hősöket. A díjjal szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy felismerjük, vak és látássérült társainknak akár egy apró gesztus is hatalmas segítség lehet. Az ajánlásokat augusztus 31-ig várják a díj weboldalán, a zsűriben Scherer Péter színművész és Sipos Péter, az Irigy Hónaljmirigy énekese is helyet foglal.

A Vakság című rendezésem kapcsán kerültem közel a témához

– meséli a népszerű színművész a díj kapcsán. „A munka előtt rendesen utánajártam, közelebbről megismerkedtünk vakokkal, látássérültekkel. A darab végén is, amit sulikba vittünk és több mint 100 előadást megélt, lehetett beszélgetni két vak fiatallal, kérdezni őket elképesztő életükről. Minden alkalommal ott voltam én is, rengeteget tanultam belőle.”

Scherer Péter azt is elárulta, ennek az időszaknak köszönhető az is, hogy eltűnt az az álszemérmesség az életéből, amivel régebben a vakok felé fordult. „A vakság mindennapos, nem kell úgy csinálni, mintha nem lenne, de elbagatellizálni sem szabad. Ha vakkal találkozom, mindig szépen megkérdezem, hogy segíthetek-e leszállni a buszról, vagy eljutni valahová” – folytatja Scherer Péter, aki azt mondja, fontos, hogy kialakuljon a párbeszéd az ilyen alapvető segítségnyújtásról. „Én a színház erejével veszem ki a részem ebből a folyamatból, így tudok beszélni az ehhez hasonló tabu dolgokról” – teszi hozzá.

Sipos Péter, az Irigy Hónaljmirigy énekese azt mondja, ha nem tudunk pénzzel segíteni egy ügyet, attól még a tetteinkkel sokat tehetünk érte. „Nekünk, ismert embereknek, különösen nagy a felelősségünk, ezért a figyelmet, amit kapunk, igyekszünk mindig ráirányítani fontos társadalmi témákra is” – fejti ki az énekes, akire nagy hatást gyakorolt Láthatatlan Kiállítás is.

Én magam is végigjártam már többször, és mindig biztatom az ismerőseimet is, hogy ne hagyják ki. Nem csak azért, mert óriási élmény, hanem mert így meg is tapasztalható, hogy ténylegesen milyen, amikor valaki nem lát.