Ábel Anita munkával enyhít a fájdalmán

Ábel Anita egészen kicsi kora óta a tévében dolgozik, így pontosan tudja: a show-nak folytatódnia kell. A színésznő két óriási trauma után is felemelt fejjel ment be dolgozni, mert mint mondja, az élet nem áll meg.

Ábel 1992-ben, 17 évesen váratlanul vesztette el édesapját. Akkor már évek óta a Szomszédokban szerepelt, és másnap úgy ment be a forgatásra, mintha mi sem történt volna. „A nézők szórakozni akarnak, őket nem kell terhelni a színpadon álló ember bújával, bánatával. És ehhez minden körülmények között tartani kell magunkat. Az édesapám elvesztése rettenetesen megviselt. Másnap reggel azonban nem volt más választásom, nem tehettem tönkre közel száz ember munkáját azzal, hogy szomorkodom és sírok. Ezért felszívtam magam, és amikor kigyulladt a felvételt jelző piros fény, játszottam, amit játszanom kellett” – emlékezett vissza Ábel a Borsnak.

A színésznőnek tavaly egy másfajta gyásszal kellett megküzdenie, hiszen mint ismert, 16 év házasság után Ábel Anita elvált férjétől. A munka azonban ekkor is közbeszólt. „Azon a napon, amikor én a NőComment első adását forgattam, a kislányom édesapja elköltözött a közös otthonunkból. A stúdióban ott ült Dobó Kata, Kovács Patrícia, Hajós András, Falusi Mariann, Balázsovits Edit és persze a közönség. Az öltözőben, amikor senki sem látott, bevallom, nagyon sírtam, úgy éreztem, nem leszek képes elvégezni a feladatomat” -” – mesélte a műsorvezető, aki másfél órát sírt az öltözőben, míg végül a kamerák elé tudott állni. 

„Senki sem vette észre rajtam, hogy mennyire össze vagyok törve legbelül. Visszagondolva azt hiszem, hogy ez így volt jó. Arra születtem, hogy másokat szórakoztassak, a szomorú pillanataimat pedig megtartom magamnak” – tette hozzá Ábel.