Stahl Judit nem a divat megszállottja, nem halmoz fel sem ruhákat, sem cipőket. Ha valamire szüksége van, akkor megveszi, amikor kell. Sokszor viszont egyszerűen csak bemegy az üzletbe, és vásárol néhány pár fehér vagy fekete pólót és egy egy farmert, ezzel letudja a gardróbfrissítést.
„Amikor olyan ruhát viselek ami nem feltétlenül a komfortzónámba tartozó viselet, akkor az számomra:
kihívás és kaland. Egyszerre zavarba hoz, de ugyanakkor felszabadít, hogy íme, lehetnék ilyen is” – írta a nemrég felkerült divatfotó mellé Stahl Judit.
Stahl korábban már sokszor mesélt arról, hogy gyerekkorában is úgy nevelték, ne egy márkajelzés tegye őt boldoggá.
„A barátaim szerint puritán vagyok. Tény, hogy nem vágytam soha dizájnerruhákra, drága ékszerekre. Ez persze neveltetés kérdése is. Az iskolában mindenkinek volt Adidas cipője, és én is szerettem volna egyet. Erre Apu azt mondta, hogy nem lehetek olyan buta, hogy nem veszem észre: a hőn áhított Adidas Martfűn, a Tisza cipő üzemében készül, és a két cipő között csak három csík a különbség.”