Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Sztárok

Ken Follett: „A nők kőkemény politikai csatát vívtak, és nyertek”

Ma ünnepli hetvenedik születésnapját Ken Follett, akinek köteteit több száz millióan olvasták eddig világszerte. De ki gondolta volna, hogy egy rossz autónak köszönhetően élvezhetjük a regényeit?

Kiskoromtól ismerem Ken Follett nevét: már akkor is tudtam róla, hogy ő írta A katedrális című könyvet. Nemcsak ez a 12. században játszódó regénye aratott azonban hatalmas sikert: ő maga eleve a 20. századi témákat szereti a leginkább feldolgozni, mert elmondása szerint a legdrámaibb időszak ekkor köszöntött be az emberiség történetében, és a modern korban játszódó Évszázad-trilógia című történetfüzérével sokáig vezette is a könyvesboltok eladási listáit. Emiatt persze sokszor meg is jegyzik vele kapcsolatban a kollégák, hogy Ken Follett nem író, hanem bestselleríró, de az is tény, hogy ebben a műfajban ő az egyik legeredményesebb: tavaly januárig megszületett 44 könyvéből már több mint 160 millió példányt adtak el. A sikere titkát ennek megfelelően sokan is kutatják, de ő az ezt firtató kérdésekre minden alkalommal csak annyit felel:

Azoknak, akik bestsellert akarnak írni, csak egy tanácsot tudok adni: vonják be az olvasókat érzelmileg a regényükbe.

Hát igen, Ken Follett szerint ilyen egyszerű ez. A mondás egyébként hűen tükrözi az egész életfelfogását: amikor annak idején az ügynöke azt mondta neki, „Tudod, íróként veled igazából csak egy gond van: az, hogy nem vagy űzött lélek” , nem tévedett. Follett sosem önbizalomhiányból vagy önigazolásból írt, és az eredményei őt igazolják, sőt a magánélete és a munkája is szinkronban van egymással. 

Ken Follett házas volt, amikor megismerte a második nejét

Az író Walesben, Cardiff városban született. Szülei őt és testvéreit is tiltották a tévétől, de Follett vágyott a szórakozásra, így hamar a könyvek rabja lett. Érettségi után filozófiát kezdett tanulni, majd gyakornok lett a South Wales Echo nevű napilapnál, három év után pedig a londoni Evening News riportereként kezdett dolgozni. A hetvenes évek végén Follett a politika felé vette az irányt, és a Munkáspárt aktivistája lett, ott ismerte  meg Barbarát is, aki később, 1985-ben a második felesége lett, nem mellesleg pedig kultuszminiszter is volt Gordon Brown kormányában. Maga Follett azonban inkább távolodni kezdett a politikától – erről korábban így nyilatkozott: „A politikában minden konszenzus alapján működik, a politikusok semmit nem tehetnek egyedül… Én nem vagyok alkalmas arra, hogy így dolgozzak.”

Ken Follett A tűzoszlop című regényét dedikálja Lisszabonban (Fotó: Horacio Villalobos – Corbis/Corbis via Getty Images)

Elromlott a kocsi, írt egy könyvet

De előreszaladtunk. A hetvenes években, amikor Follett a szárnyait bontogatta, még első feleségével, Maryvel élt együtt. A mai napig sokan kérdezik tőle, mi inspirálta, hogy megírja első regényét, elvégre akkoriban „csak” helyi riporterként dolgozott egy napilapnál. Nos, a New York Times újságírójának 2010-ben ezt válaszolta a szerző: „Igazából egy pénzügyi krízis. Akkoriban teljesen tönkrement az autónk, és 200 fontba került volna a javítása. Egy kollégám a lapnál pont akkor mesélte az ebédnél, hogy leadta élete első thrillerregényét, amiért a kiadó 200 font előleget fizetett. Hazamentem, és azt mondtam a nejemnek: Mary! Tudom már, honnan lesz pénz a kocsira. Írok egy thrillert. Ő csak annyit felelt: Ó, persze.”

Ken Follett ezután ontotta magából a regényeket, de ő maga egyikkel sem volt igazán megelégedve, egészen a nyolcadig kötetig. Ez volt a Tű a szénakazalban, amely hatalmas siker lett szerte a világon – de Follett aggályait ez sem oszlatta el, inkább csak megváltoztatta őket. „Sok időm nem volt örülni, mert hatalmas aggodalom lett úrrá rajtam. Az járt a fejemben, hogy oké, sok ember írt már egy jó könyvet, de aztán eltűntek a süllyesztőben. Vajon én is ilyen leszek?” – mesélte Oprah műsorában a szerző, akinek természetesen nem volt oka az aggodalomra, hiszen ezután is számos kötete lett sikeres.

Szigorú időbeosztás szerint dolgozik

Follett azt mondja, csak úgy tud dolgozni és alkotni, ha tartja magát a szigorú időbeosztásához, amit kitalált magának. „Mindennap írok hétfőtől péntekig, reggel héttől délután négyig. Mindenhonnan inspirálódom, olyan vagyok, akár egy antenna. Hatással van rám minden, amit olvasok, amit hallok, amit látok. Nyitott vagyok a hírekre, a járókelők beszélgetésére, a tévére, a könyvekre. Tudom, hogy mindenből lehet egy jó történet” – ecsetelte az Oprah-nak adott interjújában. Ezenkívül Follett rendszeresen együtt dolgozik a New York-i Research for Writers munkatársaival, akik adott időszakról és helyről ásnak elő régi térképeket, ritkaságnak számító könyveket vagy leveleket, egyszóval minden olyan háttéranyagot, amire a szerzőnek egy-egy új könyvhöz szüksége van. Az író azt is elmondta, hogy általában már felkeléskor a fejében van a történet, amivel aznap folytatni szeretné az aktuális regényét. Ilyenkor öt perccel ébredés után már az asztalnál ül, és jegyzetel, nehogy elfelejtsen valamint. „Fel sem öltözöm. Csinálok egy teát, elszaladok a fürdőbe, és már írok is az asztalomnál.”

Fotó: Tom Stoddart Archive/Getty Images

Amikor egy másik interjúban rákérdeztek, hogy került-e valaha alkotói válságba, úgy felelt, hogy sokszor, de igazán nehéz helyzetben csak akkor találta magát, amikor a 900 oldalas A katedrálist írta.

„Három évig és három hónapig dolgoztam rajta, de két év után még mindig csak 200 oldal volt készen. Akkor krízisbe kerültem. Éreztem, hogy kifutok az időből, így változtattam a korábbi beosztásomon, és A katedrálist hétfőtől vasárnapig, reggel héttől késő estig írtam, hogy be tudjam fejezni” – mondta.

Többször járt Magyarországon

Ha pedig már A katedrálisnál tartunk, ne feledkezzünk meg a könyvből készült sorozatról sem, melynek nagy részét nálunk, Magyarországon forgatták. A munkálatokra ellátogatott maga az író is, aki több ajánlatot kapott a regény 2-4 órás filmfeldolgozására, de elmondása szerint egyedül Ridley Scott változatában látta azt, hogy megragadja a könyv komplexitását, így igent mondani is csak neki volt hajlandó. „A legtöbben úgy vélik, ez a legjobb könyvem, én magam pedig úgy éreztem, hogy ki kell tartanom a hosszabb minisorozat ötlete mellett. És Ridley volt az egyetlen, aki garantálni tudta ezt” – nyilatkozta az AP hírügynökségnek Follett, aki ellátogatott Fótra, Ócsára, és később elutazott az osztrák forgatási helyszínekre is.

Foglalkoztatják az erős női karakterek és sorsok

Follett 2010-es könyve, A titánok bukása kapcsán számos alkalommal megkérdezték az írótól, hogy miért tartja fontosnak az erős női karaktereket, a szüfrazsettmozgalmak bemutatását. „Az elmúlt száz évben a legnagyobb társadalmi változás a nők szerepének változása volt. A viktoriánus nők azt hitték, hogy alsóbbrendűek a férfiaknál, az én lányaim azonban már magától értetődőnek tartják, hogy egyenlőek a férfiakkal. Ez nem véletlen, és nem is szerencse. A nők kőkemény politikai csatát vívtak, és nyertek” – mondta az író ezzel kapcsolatban a Goodreadsnek adott interjújában.

Ekkor beszélt arról is, amit fentebb már idéztünk, vagyis hogy szerinte egy regény attól jó, ha érzelmileg érintetté teszi az olvasót. De hogyan néz ez ki szerinte a gyakorlatban? „Minden olyan drámai dolog, ami egy thrillerben megtörténik – üldözés, kihallgatás, megtévesztés, romantika –, akkor és csakis akkor működik, ha képes valamit kiváltani az olvasóból, ha megvan az azonosulás lehetősége.”

Fotó: David Levenson/Getty Images

Öt gyereke van

Regényeiről sokat, családjáról viszont igen keveset beszél az író. Ahogyan korábban említettük, kétszer házasodott: első felesége Mary Emma Ruth Elson 1968 és 1985 között volt a neje, míg a politikus Barbara Follett 1985 óta áll mellette. Follettnek két mostohalánya és egy mostohafia van Barbara korábbi házasságából, első feleségével, Maryvel közösen pedig egy lánya és egy fia. Amikor 2011-ben elnyerte a Libri Aranykönyv-díját, családjával együtt érkezett Budapestre, hogy átvegye az elismerést, és egy kisebb városnézésén is részt vettek.

Arról ugyan nem beszélt ekkor sem, milyen a viszonya a családdal és az ismerősökkel, de az biztos, hogy a nőkről mindig elismerően nyilatkozik. És a regényeivel kapcsolatos mondandójából talán arra is következtethetünk, hogyan tekint a feleségére: „A regényeimben gyakran a nők oldják meg a problémát. Még ha nem is nő maga a főhős, mindenképpen erős karakter. Ő változtat a cselekményen. Gyakorta menti meg a férfi karaktert ilyen-olyan szituációban.” 

A női karakterek a kritikusok szerint kifejezetten erősek Ken Follett regényeiben, amit az író mindig egy félmosollyal nyugtáz – ő ugyanis állítja, hogy a többség olyan pocsékul ábrázolja a nőket, hogy azzal is kitűnik a tömegből, ha csak rendesen végzi a munkáját, nem is kell kitűnőnek lennie. „Nem hiszem, hogy a női karakterek ábrázolásának valami nagy titka lenne – legalábbis ha beszélsz nőkkel. Ha egy kolostorban élsz, és sosem találkozol egyetlen nővel sem, akkor persze biztosan nehéz.”

Ken Follett és felesége, Barbara (Fotó: Andreas Rentz/Getty Images)

Ken Follett és a szerénység? Ugyan!

És hogy mi a sikerszerző titka, már a katonásan beosztott munkaidején kívül? Talán az, hogy nem tagadja: ő pontosan olyan könyveket akar írni, amilyeneket milliók szeretnének elolvasni.

Tudom, hogy sok szerző nem mond ilyet. Sokan azt mondják, hogy maguknak alkotnak, olyan könyveket írnak, amelyek nekik tetszenek, az emberek pedig vagy szeretik a műveiket, vagy nem… Én soha nem állítok ilyet.

Follett egyébként mindössze egy dolgot sajnál, nevezetesen azt, hogy mióta híres, kevesebb őszinte kritikát kap. Úgy érzi, volt egy pont, ami után már mindenki csak bólogatott, amikor mondott valamit, mondván, úgyis ő tudja jobban. De ezzel azért együtt tud élni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top