Pesák Ádám egy évig volt része a nézők mindennapjainak, ennyi ideig láthattuk a Barátok köztben. A színész hónapok óta nem forgat, de a nézők és a kommentelők a mai napig visszakövetelik a Mátyás király térre. Ádám azt mondja, számára megtisztelő, hogy egy ilyen régóta futó sorozatban maradandót alkotott, és élvezi a nézők szeretetét.
„Számomra óriási megtiszteltetés, és büszkeséggel tölt el, hogy így látnak engem a Barátok közt rajongói. Ez egy nagyon jó visszaigazolás, hogy jó úton haladok a céljaim felé. Privát üzeneteket is kapok a hozzászólások mellett, sokan biztatnak, szeretik a karaktert, amit játszottam. Örülök, hogy nyomot hagytam a nézőkben, remélem, lesz még alkalmam bizonyítani” – kezdte az nlc-nek Pesák Ádám, aki a forgatásokat próbákra cserélte az elmúlt időszakban.
„Húzós volt a nyaram, egy új darabot próbáltam a Nemzeti Lovas Színházban. Nagyon élveztem ezt is, megtanultam lovagolni, ami egy régi célom volt, valamint sikeres darabot raktunk össze” – árulta el a színész. Ádám azt is kifejtette, hogy miért nem tudna választani a színpad és a tévézés között, mindig abba tesz maximumot, ami éppen aktuális.
„Mindkettő nagyon közel áll a szívemhez. Maximalista vagyok, mindig abban teljesedek ki, amit éppen csinálok, legyen az forgatás vagy próbaidőszak. Régebben óriási filmes voltam, amikor szakmát választottam, az a cél lebegett a szemem előtt, hogy egyszer nagy játékfilmekben szerepelek majd. Ehhez képest egy ideig csak a színház volt az életemben, mostanra azonban belekóstoltam a tévézés világába is, ami szintén nagyon tetszik. Ez egy másik szakma, míg a színpadon hatalmas gesztusokkal kell dolgozni, addig a televízióban sokkal visszafogottabbnak kell lennem. Az a célom, hogy mindent tudjak egyszerre csinálni, így lehet a legtöbbet tanulni. Kipróbálnám magam mozifilmekben is, de ennyire nem nézek előre, egyelőre a jelenlegi dolgaimra koncentrálok.”
Fotó: UFA Magyarország
És vajon ennyi teendő mellett hogy van ideje magára? „Sehogy. Az elmúlt időszak nagyon húzós volt számomra, 4 órákat aludtam, ami megterhelő, de ez választás kérdése. Ha az ember a színészetet választja hivatásául, akkor ezt meg kell szoknia. Voltak mélypontjaim, de mindig találtam egy közeli célt, amit, ha elértem, boldog voltam. Ez a szakma egy egész embert igényel, valaki vagy elhivatott, vagy nem…”
