Sztárok

Lékai-Kiss Ramóna: „17 éves korom óta élek a nyilvánosság előtt, láttak felnőni, látták, ahogy sírtam, ahogy összeomlottam”

Kiss Ramóna az RTL Klub arca lett, bár sosem ez volt a célja. Imádja a családját, szereti a munkáját, boldog. Kiegyensúlyozott életet él, többek között azért, mert a negatív kritikát figyelmen kívül hagyja. Interjú.

A színésznőt Szentmihályi Zsófiként ismerte meg az ország, és sokáig ezzel a karakterrel azonosították. Aztán Kiss Ramónaként tűnt fel az X-Faktorban, amit egy ideig nem tudtak hova tenni a nézők, de Rami szerint megszokták, és egyre kevesebb kritikát kap. Mióta megszületett a kisfia, egyáltalán nem foglalkozik a rosszindulatú hozzászólásokkal, csak a családjára fókuszál. Helytáll a munkájában, és bár sokszor fáradt, Noé mosolya mindig jókedvre deríti. 

Sorozatot forgatsz, színházban játszol, és még a Reggeliben is helytállsz. Hogy csinálod?

Recept szerintem nincs, csupán annyi, hogy az anyukák egy másik dimenzióban élnek. Előtte is sejtettem, de mióta én is anya lettem, olyan energiákat mozgósítok, amelyekről korábban fogalmam sem volt. A szakmám azért csalóka egy kicsit, mert ezeket a munkákat szinte egy nap alatt elvégzem. Elmegyek a Reggelibe, befejezem 9 órakor, utána irány a forgatás, majd este lejátszom egy előadást, és így a többi napom szabad.

A főszereped mégis az anyaság. A közösségi médiád is arról árulkodik, hogy a férjeddel és a fiaddal is nagyon sok időt töltesz.

Nagyjából féléves volt Noé, amikor visszacsepegtem a szakmába, és elkezdtem forgatni az X-Faktort. Eleinte az is csak havi négy-öt napot vett igénybe. Az életem jelenleg nagyjából úgy néz ki, hogy heti három napot dolgozom, négyet pedig otthon vagyok. Ez így kerek egész. Egyéves a fiam, az apukájával is sok időt tölt együtt, a nagyszüleivel is, de én vagyok az, aki a legtöbbet van vele.

Kiss Ramóna (Fotó: Neményi Márton)

A Barátok közt által ismert meg az ország, mindennap láthattak a nézők. Egyéb teendőidre hivatkozva hagytad ott, most mégis visszatértél egy napi sorozathoz. Miért döntöttél így?

A Barátok közt egy teljesen más periódusa volt az életemnek, akkor az volt az első számú munkahelyem, köré építettem fel mindent. Szentmihályi Zsófi hamar főszereplővé vált, és az is maradt éveken keresztül, míg a Drága örökösök egy nagyon jó lehetőség volt arra, hogy a színjátszásnak ezt a részét ismét gyakorolhassam egy kicsit. Nem olyan intenzív, mint előtte, de örülök, hogy ebben a sorozatban térhettem vissza színésznőként a képernyőre.

Amikor várandós lettél, beszéltetek arról, hogy mennyi idő után mész majd vissza dolgozni, vagy a megérzéseidre hagyatkoztál?

Abszolút az érzéseimre hallgattam. 17 éves korom óta dolgozom, és most már vágytam egy kis pihenőre. Többen kérdezték, amikor visszaköltöztem Veszprémbe, hogy a sok pörgés után nem lesz-e unalmas a nyugalom. Hát nem! Ugyan most is dolgozom, de közel sem olyan intenzitással, mint a gyermekem születése előtt. Az az időszak már nem tér vissza az életembe, és nem azért, mert nem szeretek munkába járni, hanem mert a sorrend megváltozott, Noé áll az első helyen. A születése után fél év kellett ahhoz, hogy azt érezzem, most már kimozdulhatok otthonról, és ekkor megtalált több lehetőség is. A férjem is azt mondta, egy-egy nap belefér, és ennyi inspiráció, illetve külső hatás kell is az életembe.

Míg a Barátok köztben főszereplő voltál, addig a Drága örökösökben egy teljesen más karaktert játszol.

Igen, Franciska egy nagyon érdekes szereplő, sok fejfájást fog még okozni a többieknek. Élvezem a forgatásokat, nagyon jó, összeszokott csapattal dolgozhatok együtt. A díszlet akár egy igazi falu, állatok, természet és friss levegő – olyan, mintha kirándulni mennék.

Amikor visszamentél dolgozni, nem volt lelkiismeret-furdalásod?

Biztos, hogy lett volna, ha olyan munkahelyem van, ahol reggel 8-tól délután 4-ig dolgoznom kell heti öt napon át. Mivel a munkám hol két-három órát, hol fél napot igényel, és egy héten két-három napot dolgozom, úgy érzem, jól döntöttem, hogy visszamentem. Amikor bejövök, elkészítik a hajamat, kisminkelnek, ilyenkor magamra koncentrálok. Egy kis énidő pedig mindenkinek jót tesz. Ráadásul így a fiam és a férjem nagyon jó kis programokat csinálhatnak kettesben.

Fotó: Neményi Márton

Most már általánosnak mondható, hogy ha a baba születése után hamar visszamegy dolgozni egy-egy híresség, akkor megtalálják a kommentelők. Te foglalkoztál ezzel?

Találkoztam a jelenséggel, de valamiért nem foglalkoztam vele. Amikor gyermekemet először a kezemben tartottam, megváltoztam. Egy dolog érdekelt, hogy a fiam egészséges legyen. Valahogy átalakult az életem, nem foglalkozom mások rosszindulatú véleményével. Mindannyiunkat ugyanabba a földbe temetnek el, mindegy lesz, ki hogy csinálta, ki mit csinált. Az számít, hogy te és a körülötted élők boldogok legyenek, és az én családom boldog. Ahogy ránézek a fiamra, egy kiegyensúlyozott, egyéves kiskrapekot látok, aki szerelmes az anyjába. Szembejöttek egyébként az ilyesfajta kommentek, de már nem úgy érintettek meg, mint tíz évvel ezelőtt, amikor lehet, hogy néhánytól sírógörcsöt kaptam volna. Meg amúgy is óriási luxus lenne gonosz kommentek olvasásával tölteni akár egy percet is az életemből.

Hallgattál bárki másra Noé nevelésével kapcsolatban, vagy ketten tapasztaltatok ki mindent Mátéval?

Mindenkit meghallgattunk. Nagyon jó fejek voltak a családtagjaink, mert érezték, hogy kinek mi a szerepe. Nagyon fontosnak tartom, hogy elmondják az anyukák, mit tapasztalnak, mi történt velük, mert mindenből lehet tanulni. Noéval és Mátéval egymástól tanulunk, egymás dolgait tapasztaljuk ki. Nem tudom, jól csináljuk-e. Majd amikor húszéves lesz a gyerek, megkérdezem tőle. (nevet)

Amikor egy hosszú munkanap után hazamész, teljes erőbedobással jelen vagy?

Sokszor mondták, mielőtt gyerekem lett, hogy majd megtudom, mi az igazi fáradtság. Ez tényleg így lett. A munka után fáradtan megyek haza, de amikor meglátom Noét, ahogy vigyorog rám az ajtóban, elmúlik a fáradtság. Itt jön az a rejtett „anyukatartalék”, amit valahonnan előhúzunk ilyenkor. Tulajdonképpen ez egy munka. És nem feltétlenül a gyereknevelés, hanem hogy emellett életben tarts egy kapcsolatot, legyen időd magadra. Ha emellett még a tényleges munkára is van időd, akkor nagyon szerencsés vagy.

Fotó: Neményi Márton

A sportolófeleségekkel kapcsolatban van egy sztereotípia: általában mennek a férjük után, emellett pedig nehéz saját munkát találni. Te pont az ellentéte vagy ennek. Nem volt közöttetek nézeteltérés azzal kapcsolatban, hogy neked is fontos a karriered?

Máté az első perctől kezdve támogatott abban, hogy ha lehetőségem lesz rá, akkor dolgozzak. Amikor megismert, tudta, hogy egy nagyon kreatív ember vagyok, akinek kellenek a környezeti hatások, és ez fontos számomra. Azt is szem előtt tartotta, hogy ha dolgozom heti pár napot, akkor otthon is motiváltabb a légkör, hiszen én is letettem valamit az asztalra, és ő is. Mondhattam volna nemet a munkára, és maradhattam volna otthon, de nem ezt választottam.

Ha külföldre szólítaná a sport Mátét, mennél vele? Itt tudnád hagyni az életedet?

Szerintem nem kellene itt hagyni az életemet. Nem kell messzire menni, jó példa Csobot Adél és Istenes Bence. Folyamatosan jelen vannak, és végzik a dolgukat, nem tűntek el a médiából sem. Szerencsés a szakmánk, hiszen sokszor az a helyzet, hogy dolgozunk egy huzamban két hetet, és utána pár hónapig leállnak a forgatások. Szerintem ez a világ minden pontjáról kivitelezhető.

A férjed kicsit nehezebb időszakát éli, hiszen pár hónapja sérült, ez pedig mindig frusztráló egy sportoló számára. Főleg, hogy most volt a kézilabda Európa-bajnokság.

Egyrészt nehéz, hiszen sportoló, győzni akar, és segíteni a csapatnak. Másrészt jó volt látni, hogy a magyar válogatott fiatal csapata ilyen sikereket ért el. Nagy szívfájdalom, hogy nem mehetnek az olimpiai selejtezőre, ezeket mi otthon Mátéval együtt éljük meg, aztán kibeszéljük. Szerencsére már teljes értékű munkát végez, hamarosan visszatérhet a klubcsapatába, illetve a válogatottba is.

Eleinte nem osztottál meg szinte semmit a fiadról, egy ideje azonban sok képet láthatunk róla. Miért döntöttél úgy, hogy mégis posztolsz Noéról?

Mindenki úgy kezeli ezt a helyzetet, ahogy neki jó. Ha valaki nem akarja, nem mutatja meg a babát, ha pedig szeretné, hogy lássák mások, akkor megmutatja, ilyen egyszerű. Ezer és ezer büszke pillanatunk van, nagyon nehéz ezt nem posztolni, ezért én megteszem. Így döntöttem. 17 éves korom óta élek a nyilvánosság előtt. Láttak felnőni, látták, ahogy sírtam, ahogy összeomlottam. Látták a legboldogabb pillanataimat, a szerelmeimet, a szakításaimat, a szüleimet. Nem vagyok rákényszerítve, hogy megmutassam a fiam, de nem érezném önazonosnak, ha életem legfantasztikusabb részéből kihagynám azokat, akik kíváncsiak ránk. Mindig van rosszindulatú komment, de hiszek abban, hogy az emberek nagy része jó.

Fotó: Neményi Márton

Szerinted hány évesen döntheti el egy gyerek, hogy posztoljanak-e róla a szülei?

Elképzelhető, hogy Noénál is eljön az a pillanat, amikor azt mondja, hogy többet ne, és ezt természetesen tiszteletben tartjuk majd. A fiam még nem tud szólni, hogy mutassam meg a róla készült fotót, vagy ne. Bár úgy érzem később sem fogja azt mondani, hogy ne. Nem azért, mert magamutogató, hanem mert van egy élsportoló édesapja és egy közszereplő édesanyja, ebben a közegben nő fel. Úgy gondolom, ez a természetes velejárója lesz majd az életének. Nem tudom, hogy jó döntéseket hozok-e. Lehet, tíz év múlva majd azt mondom, nem kellett volna, de jelenleg nem így gondolkozom.

Szerinted mennyiben változik az életetek, ha Máté abbahagyja az élsportot?

A férjem már nagyon korán, tizenévesen eldöntötte, hogy ha nem lesz az életében a sport, merre szeretne továbbmenni, azonban nem kaptam felhatalmazást, hogy erről beszéljek. (nevet)

Visszatérve a munkádra: a Celeb vagyok, ments ki innen! és az X-Faktor alatt is kaptál kritikát bőven. Elhalkultak a gyűlölködők, vagy még most is akad olyan, akinek nem tetszik, amit csinálsz?

A Celeb vagyok egy érdekes szituáció volt. Átvettünk Balázséktól egy jól működő formátumot, egy olyan műsort, amit velük ismertek meg az emberek. Nem lehetett és nem is kellett Sebestyén Balázst eljátszani, velem és Petivel két új műsorvezető figurát kaptak a nézők. Nekünk Petivel nagyon nagy kaland volt. Rengeteget tapasztalatot szereztünk szakmailag, lelkileg pedig nyilván megterhelő volt, hiszen több ezer kilométerre a családunktól, egy dzsungel közepén forgattunk. Óhatatlanul is találkoztunk rosszindulatú kommentekkel, és hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem érintett meg minket Petivel. Aztán rájöttem, hogy felesleges ezen agyalni, hiszen nem tudom, és nem is akarom megmagyarázni több ezer kilométerre lévő embereknek, hogy ez így és így volt, mert akkor erről szólna az életem. Úgy voltam vele, hogy ha a főnökeim nem lesznek elégedettek a munkámmal, akkor el kell kezdeni másfelé menni, mást csinálni. Szerencsére nem így látták, és azóta is képernyőn lehetek.

Volt olyan hozzászólás, ami nagyon mélyen megérintett?

Nem a kommentektől zuhantam meg, hanem attól, hogy egy olyan szerepben találtam magam, amit még sosem tapasztaltam. 16 évig Szentmihályi Zsófiként ismert az ország, fogalmuk sem volt Kiss Ramónáról. Felmegy egy nő az X-Faktor színpadára, és várják Zsófit, de ő nem létezik. Így, három év távlatából úgy látom, azért fogytak el a kommentek, mert megszoktak műsorvezetőként a színpadon. Ilyen a világ, minden csoda három napig tart, ebben is pont ennyi volt.

Amikor castingoltak a Barátok köztbe, gondoltad, hogy egyszer te leszel a csatorna arca?

Egyáltalán nem. Azt hittem, maximum egy évig szerepelek majd a sorozatban. Akkor még nem tudtam, hogy mit akarok csinálni felnőttként. Közgázra jártam, azt hittem, majd lesz egy jó kis könyvelői irodám, és a számok világában találom meg a helyem. Sodródtam az árral egy ideig, aztán a kezembe vettem az életemet. Társult a sorozathoz a színház, és amikor már biztos kereseti forrás lett, akkor mondtam a Barátok közt készítőinek, hogy fantasztikus volt az elmúlt 16 év, de mást szeretnék csinálni.

Fotó: Neményi Márton

Van olyan műsor, amelyben még nem szerepeltél, de nagyon szívesen vállalnád?

Igen! Egy olyan, amiben nem volt előttem más. Az X-Faktornál is voltak előttem, a Celeb vagyokban is. Nagyon szeretnék egy olyan formációt, amiben én vagyok az első műsorvezető, és általam fogadják el az adott műsort.

El tudod képzelni, hogy Mátéval bementek egy páros műsorba?

Imádnám! Amikor otthon nézzük a Nyerő Párost, mi is szoktunk játszani a szereplőkkel. Azonban a páromnak az első a kézilabda, és mivel az edzőtáborok sajnos pont ütköznek a forgatási időpontokkal, nagyon nehéz lenne összeegyeztetni a kettőt.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top