2020. Április 15.

Antal Imre a szórakoztatás mestere volt – te mire emlékszel vele kapcsolatban?

Akik személyesen ismerték, azok a vidám és kedves természetét szerették, akik csak a tévében látták, azok a humorát. Már tizenkét éve, hogy Antal Imre nincs köztünk. Te mennyire emlékszel még rá?

nlc

Hosszú betegség után hunyt el 2008. április 15-én Antal Imre, akit túlzás nélkül egy ország gyászolt, és ma is gyakran emlegetik, amikor a magyar humoristák kerülnek szóba, pedig a zenében tehetségesebbnek tartotta magát. Antal Imrének lényegében mindegy volt, mit csinált a színpadon, zongorázott, vagy éppen viccet mesélt, jól állt neki a kamera. Egyedit alkotott, ő pedig élvezte, hogy adhat.

„Másokat szeretek szórakoztatni, mert szeretem, ha az emberek jól érzik magukat körülöttem. Ettől általában én is jól érzem magam” – mondta több interjúban Antal Imre, akiről csak dicsérően meséltek korábban is azok, akik személyesen ismerték.

„Egy kulturált, kellemes pali volt, ragyogó intelligenciával, bejátszotta magát a televízióba is” – mesélte korábban Koncz Gábor. Antal Imrét mindenki szerette.

Antal Imre elképesztő tehetség volt (Fotó: smagpictures.com)

Imádta a kamera, egykor zongoraművészként beutazta a világot, hat évvel azután, hogy a Zeneművészeti Főiskolán végzett, 1966-ban második helyezést ért el a budapesti Liszt–Bartók Zongoraversenyen, de betegség miatt nem tudta folytatni a zenei pályáját, ezután került a Magyar Televízióhoz. Senki sem tudott úgy rossz favicceket mondani a tévében, mint Antal Imre, aki nemcsak bohózatok szereplőjeként, hanem műsorvezetőként is rendszeres visszatérő volt a tévében szilveszter idején. Műsorvezetőtársa több esetben Kudlik Júlia volt, akit a Delta miatt mindenki komoly tévésnek ismert, de ezekben az adásokban megmutathatta, hogy van egy könnyedebb oldala is. A Szeszélyes évszakokban is felbukkantak együtt, ami nagy sikert aratott.

Antal Imre az édesanyjával, Erzsébettel (Fotó: smagpictures.com)

Antal Imre életének legfontosabb részese az édesanyja, az anya–fia viszony elképesztően szoros volt, az asszony halála után Antal Imre lelkileg és testileg is összetört, ezt azonban nem mutatta.

Erről így mesélt Sándor Andrásnak adott interjújában: „Amikor édesanyám haldoklott, éppen akkor ment a Ki mit tud?, és ontanom kellett a poénokat… Javában zajlott a műsorfolyam, amikor meghalt. Kimentem a színpadra, és elmondtam, hogy: Megint eltelt egy hét. Van akinek az elmúlt hét kellemes, vidám és szórakoztató volt, van akinek szomorú, netán tragikus… Ennyi volt a rekviem. Nem lehetett többet mondani, mert nem tartozott oda.”

Ő alapvetően nem érezte, hogy maradandót alkotott volna, pedig a viccein ma is nevetünk. Feledésbe merült, hogy Antal Imrének a tévézés csak egy kényszerpálya volt, hiszen annyiszor bizonyította a rátermettségét.