Ferenc József egészen ifjú korától rendszeresen levelezett az anyjával, amikor épp külön rezidencián voltak. Bár a későbbiekben valóban a monarchia jövője miatti aggodalma, a Sisivel kötött házassága, vagy a csaták beszámolói jelentek meg a levelekben, az ifjú herceg gyakran ütött meg vicces hangnemet azokban az írásokban, melyeket az anyjának címzett.
Drága Mama
„A kis Lajos nagyon jól van, félek azonban, hogy már nem fog ráismerni, ugyanis többé nem az a kedves kis fiúcska, hanem egy barna cigánypurdé, olyan barnára sült a napon”- írta az anyjának a 13 esztendős Ferenc József 1843-ban, amikor az egyik öccsére vigyázott. Kettejük levelezését a Drága Mama című kötet mutatja be, melyet a család engedélyével jelentettek meg. A cím nem véletlen, hiszen Ferenc József minden levelét így kezdte, és mindegyikben úgy köszönt el anyjától: hűséges fia, Ferenc. De később sem hagyta ki a humort leveleiből, sőt, 20 évesen, amikor már császár volt, olykor pletykálkodott is az anyjának írt leveleiben. Amikor például a Liszt Ferenccel viszonyt folytató Carolyne zu Sayn-Wittgenstein hercegnőről írt, kissé gúnyosan csak így jellemezte: „a zongorahercegnő”.
I. Ferenc József magyar király (balra) és felesége Wittelsbach Erzsébet magyar királyné (balra lent) gyermekeivel Rudolffal és Gizellával és (középen) Zsófia bajor hercegnő, 1859. (Fotó: Ludwig Angerer/Getty Images)
Ferenc József igen fiatalon lett császár, és egy nem éppen nyugodt időszakban került a kezébe a hatalom. A fiatal uralkodó számára sokat jelentett a néptől kapott visszajelzés, amelyek, ha pozitívak voltak, nagy örömmel beszámolt róluk anyjának is.
„…A nép hangulata nagyon jó, s engem, ahol csak megjelenek megéljeneznek, megtapsolnak”- írta Velencéből az anyjának 1851-ben. A hosszú levelekben azonban csak ritkán jutott hely az érzelmeknek. Leírások sokaságát olvashatjuk, de az uralkodói vért jellemző, kissé hűvös távolságtartással. Ferenc József két témában azonban soha nem fogta vissza az érzéseit: ha a természetről, vagy a családjáról írt az imádott mamának.
„A Debreceni mező nagyon tetszett nekem. Nagyszerű, ha az ember nem lát, se hegyet, se fát, sőt még egy fia szántóföldet se, semmit csak réteket és mocsarakat, gémeskutakkal és mindenféle sok sast, keselyűt…ezenkívül ökrök, lovak, disznók, juhok sokezres csordái…E tájakon, akárcsak itt, minden mélységesen magyar”– vetette papírra az anyjának Gyöngyösről küldött levelében a császár.
Sisi, az igazi
Néhány hónappal később azonban, már nem a természeti tájak szépségeiről levelezett az anyjával, hanem imádott menyasszonyáról. De valóban mindent tudni akart Zsófia, ami Sisi és a császár életében történik? Nos, alapvetően Ferenc József rettentően közel állt az anyjához, annak döntéseit, csak ritkán kérdőjelezte meg, és mindig a legnagyobb tisztelettel tette azt. Az pedig tény, hogy ő volt az anyja szeme fénye, aki, ha olykor kevésbé jó eszközökkel, de mindig csak a gyereke javát akarta. Bár köztudott, hogy Zsófia nem Sisit, hanem annak nővérét, Ilonát szemelte ki fia számára, nem állt a frigy útjába, és nem is akarta lebeszélni a császárt Sisiről. Hogyan is tehette volna, amikor az ilyen szavakkal számolt be anyjának az érzéseiről hét hónappal az esküvő előtt: „Alig győzőm kivárni a pillanatot, hogy ismét Possenhofenbe utazhassak, s ott Sisit újra láthassam, mert folyamatosan csak ő jár a fejemben.”
I. Ferenc József és felesége Sissi (Fotó: DeAgostini/Getty Images)
Amikor pedig eljutott imádott menyasszonyához, és onnan írt a drága mamájának, akkor e szavakat vetette papírra: „Soha nem tudom ezt Önnek eléggé megköszönni, hogy ily bensőséges boldogságot alapozott meg a számomra. Minden nappal jobban szeretem Sisit, és mindinkább meg vagyok győződve arról, hogy nálánál jobban senki nem illenék hozzám.”
De tény, hogy Ferenc József aztán mindent megbeszélt az anyjával, kicsit terhes lehetett jövendő nejének. Például azt, hogy hogyan, mi módon kezeljék Sisi elszíneződött fogait, vagy később, amikor az esküvőjük után hányás kínozta a fiatal császárnét, akkor abban kért tanácsot az anyjáról, hogy a „nyomorult állapotban” lévő nején, hogyan segítsen. Aki azonban ezekből azt feltételezi, hogy a császár ne állt volna a sarkára az anyjával szemben, az téved. Sokat emlegetett történet, hogy Zsófia, amikor megszületett Sisi és Ferenc József első, majd második gyereke, akkor egyszerűen fogta magát, és a kislányokat átköltöztette a saját lakrésze melle. Sisi kiborult, és a császár természetesen a neje mellé állt. Tette ezt a lehető legtapintatosabban, hogy ne sértse meg a drága mamát. „…szilárd meggyőződésem, hogy a legjobb, ha a gyermekek a Radetzky-szobákba kerülnek…esedezve kérem, ítélje meg elnézőbben Sisit, hogy túlságosan féltékeny anya – hiszen oly odaadó hitves és anya!”
A megsemmisülés
Ami azonban már nem került bele abba a bizonyos népszerű Sisi filmbe, az az a szomorú, 1857-es nap, amikor Budán elhunyt a császár első gyereke, az alig kétéves Zsófia. A kislány sokat betegeskedett itt, amiről Ferenc József részletesen beszámolt az anyjának. Bár az orvosok nyugtatták a szülőket a kislány szervezete nem bírta tovább, és örökre lehunyta szemét. Ezen a napon a vigasztalhatatlan házaspár több táviratot is küldött a császár anyjának. Ferenc József az egyik végén így búcsúzott: „Meg vagyunk semmisülve. Sisi teljesen megadta magát az Úr akaratának.” Ha valaki tudta, hogy mit élhetett át Erzsébet, akkor az az anyósa, akinek egyetlen lánya, Mária Anna Karolina ötévesen hunyt el.
Zsófia bajor hercegnő, 1868. (Fotó: Ludwig Angerer/Imagno/Getty Images)
Sisi, az elhunyt kislányán kívül, további három gyereknek adott életet, ám mintha Zsófia elvesztése után egyre többet betegeskedett volna, és hosszú évekig egyébre sem szóltak férje levelei, mint aggodalmáról az ő állapota miatt. A fiatal császárnét sokszor kínozta láz, volt, hogy a csuklójában lévő ízületek kínozták, máskor napokig csak hányt. Többször is elküldték az orvosok Korfura, ahol testvére Ilona, valamint férje is meglátogatta.
„Sisi megerősödött, bár az arca még mindig fel van puffadva…jó színben van, már kevesebbet köhög”- írta anyjának 1961-ben a császár. Amikor Sisi erőre kapott, gyakran utazott férjével együtt Olaszországba és Magyarországra is. A politikai aggodalmai mellett Ferenc József arról is beszámolt az utazásokról küldött leveleiben, hogy mennyire csalódottak voltak az emberek, ha fáradtság miatt a császárné lemondott egy-egy bált, s a népnek be kellett érniük vele.
Ferenc József anyja 1872-ben hunyt el. Erős szövetség volt közte és a fia között, de tévedés lenne azt gondolni, hogy a császárt befolyásolta volna az anyja.
(A részleteket a Szépmíves Kiadó engedélyével közöltük.)
