II. Erzsébet édesapja, VI. György 1895-ben született. Apja, a trónörökös György yorki herceg – a későbbi V. György király -, anyja pedig Tecki Mária volt. Teljes neve Albert Frederik Artúr György, melyek közül az Albertet használta, a család pedig Bertie-nek szólította. Születése idején mindössze negyedik volt a trónöröklési sorban, a nagyapja, az apja, valamint bátyja, Eduárd mögött, így nem kellett arra készülnie, hogy valaha is trónra lép. Félénk és beteges kisfiú volt, dadogással küzdött, balkezes volt, de átszoktatták, hogy jobb kézzel írjon, X-lába miatt pedig síneket kellett hordania. Az osborne-i haditengerészeti előkészítő iskolában, majd a dartmouthi tengerészeti főiskolán tanult.
Háború és család
Apja végül 1910-ben lépett trónra. Albert herceg az első világháborúban a Collingwood csatahajó fedélzetén részt vett a Skagerraki csatában. Az ezt követő időszakban nyombélfekélye miatt nem harcolhatott. 1918-ban a haditengerészet cranwelli gyakorló légibázisára, majd a frissen megalakult Királyi Légierőhöz került. A vadászpilóta-vizsgát 1919-ben tette le, ezzel ő lett a brit királyi család első tagja, aki ilyen képesítést szerzett, bár repülőgépet a bátyja is vezetett. Tanulmányai végeztével elkezdte rangjából adódó kötelezettségei ellátását, például gyárakat, bányákat látogatott. 1919 őszétől közgazdaságtant, történelmet és jogot hallgatott.
1920-ban találkozott Bowes-Lyon Erzsébettel, akinek kétszer is megkérte a kezét. Végül 1923-ban házasodtak össze. 1926-ban megszületett első gyermekük, a későbbi II. Erzsébet, majd négy évvel később Margit.
A hercegnek hivatalos megjelenésein gyakran kellett nyilvános beszédeket tartania, ám dadogása miatt rettegett ezektől. Egy 1925-ben elhangzott, rosszul sikerült beszéde után kereste fel a híres ausztrál logopédust, Lionel Logue-ot. A közös munka meghozta az eredményét, Albert beszédkészsége sokat javult, igaz, sosem lett tökéletes.
Albert hercegből VI. György
Ekkoriban még az apja, V. György volt az Egyesült Királyság uralkodója, aki a legkevésbé sem volt elragadtatva a trónörökös Eduard kicsapongó életmódjától. “Ha meghalok, a fiú tönkreteszi magát 12 hónap alatt. Imádkozom Istenhez, hogy a legidősebb fiam soha ne házasodjon meg és semmi ne álljon Bertie és Lilibet trónra lépésének útjába” – mondta egyszer az uralkodó. Bertie azonban nem vágyott arra, hogy király legyen.
V. György 1936-ban elhunyt, és különös nőügyeiről híres fia, VIII. Eduárd néven követte a trónon. Ám ő még ugyanabban évben azonban le is mondott, hogy feleségül vehesse szeretőjét, Wallis Simpsont. Itt pecsételődött meg Albert herceg és lánya, Erzsébet sorsa. Albertből VI. György nevén király lett, lányából pedig első számú trónörökös. A férfi koronázásán a korábbi hagyományokkal ellentétben az édesanyja, Mária királyné is jelen volt, fiának ugyanis nagy szüksége volt a támogatásra. A ceremónián Westminster dékánja előbb megbotlott a koronával a kezében és majdnem összetörte, majd a Canterbury érsek véletlenül fordítva helyezte azt György fejére.
A második világháborúban VI. György tanúbizonyságot tett helytállásáról, amikor nejével a bombázások alatt is Londonban maradtak. Fáradhatatlanul látogatták a lebombázott területeket, a kórházakat és gyárakat. Erzsébet királyné mindvégig stabil, erős hátországot biztosított családjának, és sokat segített férjének abban, hogy uralkodóként magabiztosabbá váljon. VI. György uralkodása alatt Brit Birodalom hivatalosan felbomlott és helyébe a Nemzetközösség lépett. Ennek eredményeként ő lett Nemzetközösség első vezetője.
Halála
VI. György eleve gyenge egészségét a háború és az uralkodással járó stressz igencsak megviselte, ráadásul láncdohányos is volt. Érelmeszesedéssel, érgyulladásokkal küzdött, majd tüdőrák alakult ki nála. 1951-ben a fél tüdejét eltávolították. Ekkor lánya Erzsébet hercegnő, családjával együtt Máltán élt, ám az operáció hírére azonnal hazautaztak. Bár Erzsébet gyakran mondogatta, hogy a Máltán töltött évek voltak élete legszebb napjai, apja állapota miatt hazaköltöztek az Egyesült Királyságba. VI. György állapota az operációt követően is romlott. Afrikai hivatalos látogatására is lányát, s vejét küldte el.
A király 1952. január 31-én, álmában halt meg a Sandringham House-ban, mindössze 56 évesen. Erzsébet hercegnőt Kenyában érte a hír, hogy apja elhunyt, s itt szólították először II. Erzsébet királynőnek is. 25 évesen örökölte meg Nagy-Britannia trónját. Pedig, apjához hasonlóan, soha nem vágyott erre a szerepre. Egyszer azt mondta egy barátjának: ha ő választhatna, akkor lovakkal foglalkozna, s az uralkodást meghagyná másnak.
Olvass még a brit királyi családról!
- Ezért viseli Katalin hercegné II. Erzsébet arcképét
- Az elviselhetetlen, a csupaszív és a jegyzetelő – ilyen anyák a királynők és hercegnők
- Véres padló, repkedő képeslapok – 6 kísértetjárta palota, ahol ma is sok időt tölt a brit királyi család