A Barátok közt óta jó ideig nem láthattak a nézők képernyőn, mennyire változott az életed, amióta újra forgatsz, ezúttal egy új sorozatban?
Amikor kiválasztottak a Keresztanyu egyik szereplőjének, madarat lehetett volna fogatni velem, annyira örültem neki. Imádok forgatni, teljesen más ez, mint a színház. Szeretem a pörgős életet, a pörgős napokat. A karantén idején pedig nagyon kiszámíthatatlan volt a jövő. Amikor megkaptam ezt a szerepet, hálás voltam, hogy újra dolgozhatok, hogy újra azt csinálhatom, amit szeretek, újra színésznő lehetek. Ráadásul ez egy nagyon jó csapat és sok olyan emberrel forgathatok együtt, akiket korábban ismertem. Józan Lacival például nagyon jó barátok vagyunk, jó volt újra találkozni és együtt forgatni.
Megviselt a karantén?
Az elején igen, féltem az ismeretlentől, és attól hogy mi fog történni. Aztán szépen lassan hozzászoktam a helyzethez. Felértékelődtek az emberi kapcsolatok körülöttem. Egyedül voltam otthon, de mégsem éreztem magam annak. Sok barátom van és persze a családom is mindenben támogat. Ráadásul már azon is elkezdtem gondolkozni, mit tudnék még csinálni mást, mint a színészet.
Mezei Léda a Keresztanyuban szerepel (Fotó: Sajtóklub)
Elkezdtél gyártani egy B tervet?
Igen, mondhatjuk így is. Felsőfokú német nyelvvizsgám van, de mostanában nem használtam ezt a tudásomat. Elkezdtem újra felfrissíteni a német nyelvismereteimet, és gondoltam, fordításokat vállalhatok majd később.
Tanítanál is?
Azt nem. A szüleim tanárok, és ez a szakma nagyon nagy szaktudást igényel, tanítást ezért nem vállalnék. Egyszerűen a nyelvtudásomat kamatoztatnám.
Szerencsére erre nem volt szükséged, hiszen elkezdődtek a forgatások.
Igen és ezzel visszatértem a hétköznapokba, visszazökkentem a régi kerékvágásba. Ez azért volt jó a lelkemnek, mert bár optimistán álltam a jövő felé, mégis aggódtam, mi lesz a szakmánkkal. Korábban a Bánfalvi stúdióval jártuk az országot és számos fellépésünk volt, most nem lehet tudni, mi lesz idén. Csak bízom benne, hogy a következő évadban már újra tarthatunk színházi előadásokat.
A szüleid vidéken élnek, milyen gyakran jársz hozzájuk?
A koronavírus miatt mostanában vissza kellett fognom magam, bármennyire is szeretem őket és találkoztam volna velük, mégis maradnom kellett, nehogy elvigyem nekik a vírust. Édesapám cukorbeteg, óvnom kellett őket. Sajnos azonban mégis elkapták a Covid19-et, én pedig halálra aggódtam magam miattuk. Naponta többször beszéltünk telefonon és bíztam benne, hogy hamar átesnek rajta. Szerencsére így is lett, már meggyógyultak azóta. A karácsonyt így sikerült együtt töltenünk, de úgy, hogy előtte leteszteltettem magam. A forgatások miatt egyébként is folyamatosan tesztelünk, ez azért megnyugtató számomra.
Hogyan élsz a hétköznapokban? Még mindig szingli vagy?
Igen, már elég régóta. Egyedül élek már több éve. Persze azt nem mondom, hogy nem voltak próbálkozásaim, mert voltak. Ezek azonban nem voltak komoly kapcsolatok.
Mi az oka, hogy nem találod az igazit?
Sokat gondolkoztam ezen én is. Nem szeretek másokat hibáztatni, ezért inkább mindig azt néztem meg, hogy nekem mit kell változtatnom. Rájöttem, hogy ahhoz én is kellek lelkileg, hogy teljes legyen egy kapcsolat és eddig úgy éreztem, nem adtam bele mindent. Most viszont harminc év felett már úgy érzem, készen állok egy párkapcsolatra. Most jól is érzem magam a bőrömben és nem zárkózom el senkitől. Eddig nagyon karrierorientált voltam, csak a munkámnak éltem. Most már felkészültem a változásra és arra, hogy legyen családom is.
Nagy családot képzeltél el, sok gyerekkel?
Ezt nem tudom megmondani. Van egy nyolc és fél évvel fiatalabb húgom és hiába nagy a korkülönbség, mi nagyon jó testvérek vagyunk. A szüleim csodálatosan neveltek minket, nagy a családi összetartás nálunk, ezt szeretném átadni majd a gyerekeimnek is. Azt viszont nem tudom még, hogy hány gyereket szeretnék, egyszerűen a sorsra bízom.
Nem félsz, hogy kifutsz az időből?
Nem, mert húszévesen nem is tudtam volna elképzelni az életemet anyaként. Sokan szülnek a harmincas évek végén, ezért nem félek én sem attól, hogy a negyvenéves kor küszöbén váljak édesanyává. Az anyaságra meg kell érni. Persze, ha két év múlva sem lesz párkapcsolatom és ugyanezt kérdezed majd, akkor lehet, hogy elkezdek aggódni. De egyelőre nem pánikolok. Várom, hogy történjenek a dolgok és kész.
Ha már a kornál tartunk, a napokban ünnepled a harmincnegyedik születésnapodat. Hogy éled meg ezt?
Húszévesen azt hittem, félni fogok a harmincas éveimtől, de nem. Imádom a koromat és azt, hogy harmincnégy éves vagyok. Azt érzem, hogy tíz éve még sok mindenben tapasztalatlan voltam, most pedig már érett nő vagyok. Többnek érzem magam és ez jó érzéssel tölt el. Egyébként nem foglalkozom az öregedéssel, nem gondolok rá. Viszont teszek azért, hogy jó formában maradjak. Sokat edzek, főleg itthon. Szeretek ugrálókötelezni, súlyzókkal edzeni, van haspadom is. Ha pedig jobb idő lesz, újra elkezdek 5-10 kilométereket futni. Emellett a szépségápolásra is kellő időt fordítok. Járok kozmetikushoz rendszeresen és figyelek a bőrápolásra is.
Fotó: Mezei Léda Instagram
Elégedett vagy a külsőddel?
Fiatalabb koromban nagyon kritikus voltam magammal, láttam, hogy túl hosszúak a lábaim, túl vékony a karom, de mára teljesen elfogadtam a testemet. Soha nem szoktam mérni a súlyomat, inkább a tükörből indulok ki. Nem félek a hízástól, inkább arra törekszem, hogy ne fogyjak le, mert ha lemegy egy-két kiló, az rögtön meglátszik rajtam.
Hogyan étkezel?
Régóta áttértem gluténmentes életmódra, így teljesen átalakítottam az étrendemet. Száműztem a fehér lisztet és a fehér cukrot. Gluténmentes kenyeret eszem és a krumplit rizzsel vagy édesburgonyával helyettesítem. Sok zöldséget eszem, változatosan étkezem. Nagyon szeretek főzni, ha van időm rá. Mostanában elkezdtem új recepteket kipróbálni, böngészek az interneten, és amit tetszik, azt megfőzöm.
Ha kívánhatnál valamit, mit kívánnál magadnak a jövőre?
Nem tudom, mit tartogat számomra a jövő, nagy szeretettel várom. Ha kívánhatnék, az egyik kívánságom az lenne, hogy szeressék a nézők a Keresztanyut, és folytathassunk egy következő és még sok-sok évadot. A másik pedig, hogy lehessen családom a közeljövőben.
