Régi karácsonyi slágerfilmek

Első állomásunk 1954-hez vezet, amikor nagyon közel a karácsonyi ünnepekhez, december 16-án sor került a Magyar Televíziós első kísérleti próbaadásra. Ekkor persze még szó nem volt egész estés ünnepi műsorokról, hiszen a második próbaadásra is hónapokat kellett várnia a 15 fős tesztközönségnek. A rendszeres adások végül – hivatalosan – 1957. május 1-én indultak el, amikor a májusi elsejei ünnepséget közvetítették élőben. 

Vérdráma a ’60-as évekből

Átlapozva a korabeli Rádió és Televízió újságot, az első figyelemreméltó karácsonyi adáshoz 1961-ben érkezünk el. Ebben az évben december 26-án a Madách Színházból közvetítette a közszolgálati televízió a Pillantás a Hídról című előadást. Arthur Miller drámája nem éppen karácsonyi történet volt, mégis odaszögezte az embereket a képernyő elé, már amennyi háztartásban akkoriban volt televíziókészülék. A dráma főszereplője Eddy, egy erős, kitartó és erkölcsös fickó, akinek bár nincs nagy vagyona, próbál tisztességesen élni. A szerény családi életét két illegális bevándorló olasz rokon érkezése zavarja meg, akiket befogad az otthonába, időközben azonban egyikük többet kezd érezni Eddy unokahúga, Christine iránt. A bonyodalom csak az, hogy Eddy szintén vállalhatatlan szenvedélyt érez a lány iránt, és a korábban erkölcsös férfi teljesen elveszíti a realitásérzékét. A morális kérdéseket felvető dráma után valódi felüdülést hozhatott öt nappal később a Szilveszteri tévéadás, ami 19:50-től egészen fél egyig tartott. Az 1961-es gálaműsorban olyan előadók léptek fel, mint Alfonzó, Domján Edit, Harkányi Endre, Honthy Hanna, Koós János, vagy éppen Korda György. 

Azok a ’70-es évek

A hatvanas éveket – ami a karácsonyi időszakot illeti – az egyházi adások, a színházi közvetítések és a hangversenyek jellemezték. 1970 karácsonyán a Legénylakás című filmet nézhették a tévézők Jack Lemmon és Shirley MacLaine főszereplésével. Az 1960-as mozi egy szürke irodistáról, Buddy-ról szól, aki nem tud nemet mondani, éppen ezért engedi át újra és újra saját legénylakását a főnökeinek alkalmi légyottra. Az egyik este azonban megtalálja a lakásán főnöke “ott felejtett” szeretőjét, aki bánatában az öngyilkosságot fontolgatja. Eddig sem nem erkölcsös, sem nem karácsonyi a történet. Buddy természetesen idővel beleszeret a hölgybe…

Négy évvel később már sokkal karácsonyibbra szabta a műsorokat az MTV. Szenteste például az 1947-es Csoda a 34. utcábant sugározták. A történet szerint a karácsonyi bevásárlószezon közepén az egyik áruház Télapója felönt a garatra, ezért nem tud beállni dolgozni. A vezetés pánikolva keresi az új Mikulást és bizony belebotlanak egy fehérszakállás kedves bácsiba, aki pont úgy néz ki, mintha az igazi Télapó lenne. Azonnal mindenki a szívébe zárja, kivéve az egyik főnökét, aki kislányával együtt képtelen lelkesedni a karácsonyért. A mozi végére pedig az is kiderült, hogy sikerül-e megtörni a jéggel körbezárt anya-lánya páros szívét a Mikulásnak… A filmből egyébként 1994-ben feldolgozás is készült, amit a mostani karácsonyi időszakban is rendszeresen lead a tévé.

1976 karácsonya ismét nem a kedves, ünnepi hangulatról szólt a beszélő dobozban, hanem a Mikszáth Kálmán regényéből készült filmről. Ez volt az Beszterce ostroma. Hát, ki-ki eldöntheti maga, hogy ez, vagy egy karácsonyi Netflix limonádé.

Beszterce ostroma (1948) – Fotó: IMDB

’80-as évek, karácsony az akció nevében

A neon reklámok időszakában járunk. A 80-as években egyre kevesebb egyházi adás és film került be a tévéműsorba. Helyette megkaptuk Bud Spencert, vagyis a Piedone Afrikában, mert nincs is annál ünnepibb, mint pofonokat osztani és a bűnt vadászni. De aláírom, hogy mi magyarok nagyon is szeretjük a Bud Spencer-mozikat, elvégre a mai napig ezeket nyomatják karácsonykor a kisebb csatornák. De itt még nem volt vége az 1980-as ünnepi időszaknak, hiszen három napba sok minden belefér, például az 1944-es Gazdagok és szegények Humphrey Bogart főszereplésével. A II. világháborús történet Hemingway azonos című regénye alapján készült. A forgatáson igencsak tüzes lehetett a hangulat, mert a női főhős Lauren Bacall és a nála 25 évvel idősebb Humphrey Bogart között szerelem szövődött, és végül össze is házasodtak. Bacall lett a színész negyedik és egyben utolsó felesége. 

Humphrey Bogart és Lauren Bacall (Fotó: Donaldson Collection/Getty Images)

Maradva a 80-as éveknél, 1985-ben is inkább az akció, mintsem a kis Jézus volt az ünnep főszereplője. Ekkor az 1973-as A Nagy balhét adta a tévé, olyan parádés szereposztásban, mint Paul Newman, Robert Redford és Robert Shaw. A maffiacsalád, a piti tolvajok és a grandiózus árverés története hét Oscar-díjat nyert, szóval igazi csemegének számított még 12 évvel a bemutató után is.

Szomszédok és gyilkos katonák a ’90-es években

Messze vagyunk már a tévé próbaadásától. Az 90-es években járunk, amikor már megjelentek a házak és a lakások falán a hatalmas parabola antennák. Úgy néztük a Sat1, és a PRO7 adásait, mintha értenénk, mondjuk a németesek előnyben voltak. Ennek ellenére azért az ünnepek alatt inkább néztük a köztévé műsorait, 1991-ben például a Casablanca került adásba, valamint – mivel az ünnep egyik napja csütörtökre esett – a Szomszédok 22. részét is megnézhettük.

És itt még nincs vége, hiszen az M2 1991-ben leadta minden karácsony egyik alapkellékét: a SISSI filmeket. Az 50-es években készült német-osztrák film olyan csodálatos giccsben mutatja be Sissi (Rony Schneider) és Ferenc József házasságát, mintha egy mostani Hallmark film lenne Harry herceg és Meghan Markle kapcsolatáról. Sajnos csak három rész készült, de ezt tökéletesen el is lehet osztani szentestére és karácsonyra. Pedig még belefért volna 2 epizód mondjuk az elhidegülésről, és a császár szeretőiről. 

1995-ben a Rádió és Televízió újságban már nemcsak a közszolgálati csatornák és a parabolákon fogható külföldi adók műsorai kerültek be, hanem a Szív TV, az HBO és a TV3 kínálata is.

A TV3 Kenneth Branagh 1993-as filmjét, a Sok hűhó semmiértet adta le karácsonykor. A Shakespeare műből készült mozi ma is nagy kedvenc sok családban. Az M1 eközben az Elfújta szél két részét mutatta be az ünnepekkor, ami egyébként később is gyakran képernyőre került még az évnek ebben az időszakában. De ne higgyétek, hogy nem tudjuk fokozni! Az HBO már akkor is erős volt a sorozatokban (gondoljatok csak a Jóbarátokra, ami először ott volt látható itthon), a Melrose Place maraton tehát adott volt karácsonykor is, és igen, a nehéztüzérséget is bevetették az 1992-es Tökéletes katonával. Mert mi jobb a fenyőfa alatt, mint egy tucat érzelem nélküli, mechanikusan cselekedő, gyilkosságra kiképzett katona.

1998-ban aztán elindult a TV2 és az RTL Klub is. Néhány hónappal a kezdés után, az első karácsonyi műsorsávjukat is összerakta a két kereskedelmi csatorna. A TV2 bevetette a nagyágyút, vagyis a Sissi filmeket, míg az RTL Klub többek között a Marry Poppinst vetítette.

El is érkeztük a 2000-es évek elejéhez, amikor a köztévé visszatért a klasszikus, egyházi filmekhez és műsorokhoz. Érdekesség, hogy 2000 karácsonyán a TV2 és az M1 is Mária, Jézus anyja címmel mutatott be filmet Szenteste. Az egyik azonban egy olasz, a másik pedig egy amerikai alkotás volt. Az RTL folytatta a szupermozi estéket, így karácsonykor a Flubbert vetítették. A következő évek is ilyen filmekről szólt, vagyis nézhettük a Csokoládét, a Pókembert és a gazdag, de magányos Richie Rich kalandjait.

Amiket még imádunk!

Ami szerkesztőségünk tagjait illeti, mi sem ragaszkodunk a hagyományos karácsonyi történetekhez az ünnepek alatt.

• Marcinak például a Die Hard első két része nélkül nincs karácsony. Szerinte olyan akciófilmek ezek, amik ugyan az ünnepek alatt játszódnak, mégsem tipikus karácsonyi sztori, pont ezért kihagyhatatlan.
• Ádám kollégánk a régi Star Wars filmek mellett teszi a voksát karácsonykor is. Különösebb oka nincs a döntésének, viszont ilyenkor mindig a látókörébe kerülnek, és így sorra meg is nézi az összes részt, egészen az új mozikig.  ,,A Baljós árnyak viszont annyira rossz, hogy simán mehet a háttérben, amíg megy az ünnepi sütés-főzés”– mondta.
• Niki minden karácsonykor ugyanazt a sorit veszi elő, ez pedig a Tövismadarak. ,,Egyrészt azért, mert emlékeztet a gyerekkoromra, hiszen akkor láttam először, másrészt pedig pontosan azt az érzelmi telítettséget adja, amire nekem az ünnepek alatt szükségem van. Szóval nálam nincs karácsony Ralph atya nélkül.” 
• TóCsa az oldalunk filmügyi biztosa. Ő sem karácsonyi filmekre voksol az ünnepek alatt. ,,December 24-én késő este viszont mindig azzal engedem ki a gőzt, hogy megnézek valami jó kis horrort, a sok szeretet és giccs ellensúlyozásaként.”
• Végül a saját kedvenc karácsonyi mozijaim: Nálam kötelező elem december utolsó napjaiban a Muzsika hangja – igen tudom, nácik, menekülés stb. -, valamint a BBC 1995-ös, hatrészes Büszkeség és balítélet feldolgozása. Mert nincs romantikusabb, mint Mr. Darcy és Miss Elizabeth Bennet évődése.