nlc.hu
Sztárok

Így lettem podcast: Polgár Judit a gyerekkoráról

Polgár Judit szüleit sokan támadták, hogy „megnyomorítják a gyerekeket” ezzel az életformával

Polgár Judit nem az átlagos gyerekek életét élte, de a sok munkának meglett a gyümölcse.

Mindenki ismeri a Polgár-lányok nevét, hiszen elképesztő sikereket értek el. Gyerekkoruktól kezdve arra készültek, hogy sakkvilágbajnokok legyenek. Polgár Judit beleszületett abba a pedagógiai kísérletbe, amelyet édesapja talált ki annak bizonyítására, hogy a „zsenialitást” el lehet érni megfelelő neveléssel, tanítással. A módszer alapját az adta, hogy egyetlen speciális területre fókuszál kora gyermekkortól kezdve: ebben az esetben a sakkra. A lányok nem jártak iskolába, óvodába is alig, ehelyett pedagógus szüleik otthon adták át nekik a kötelező tananyagot és egész nap sakknagymesterek adták egymásnak a kilincset a 60 négyzetméteres lakásukban. Hogy milyen volt így felnőni, milyen volt megélni ezt a szokatlan gyerekkort, arról Polgár Judit Mészáros Antóniának mesél az Így lettem című podcast- és videósorozatban.

 „Apu úgy gondolta, hogy ezzel a módszerrel tudja nekünk legjobban biztosítani, hogy sikeresek és boldogok legyünk és hogy kitörjünk abból az egyszerű életformából, amiben éltünk. Végül tényleg igaza lett, de ehhez nagyon nagy elszántságra volt szükség a részéről. Fanatikusan hitt abban, hogy csak ez az út létezik, és ez segített nekünk átvészelni a legnehezebb időszakokat is.”

A család szerény körülmények között élt, a közös kísérlet mindannyiuk számára a kitörés kulcsát is jelentette. A szülők és a gyerekek is sok áldozatot hoztak a folyamatos fejlődés, azaz a siker érdekében, óriási családi összefogásra és rendíthetetlen kitartásra volt szükség. „Az egésznek volt egy start-up hangulata. Volt egy vállalkozás, amelynek a sikerére mind az öten feltettünk mindent, ezért dolgoztunk mindennap közösen.”

Judit beleszületett ebbe a kísérletbe, hiszen nővérei már kitaposták előtte az utat. Számára már nem volt furcsa az, hogy se óvodába, se iskolába nem járnak. Első emlékeiről is nehezen tud úgy beszélni, hogy azok ne a sakkról szóljanak. „Ötéves voltam, amikor anyukám a lépéseket tanította. Igaz, már sokkal hamarabb találkoztam a sakkal, mert sokszor a cumi helyett a gyalogot vettem a számba, ami pont úgy néz ki, mint egy cumi.”

polgár judit így lettem

Hamar nagyon szép sikereket ért el a sportágban, igazi csodagyerekként tartották számon, de a családot ért bírálatokkal neki is meg kellett küzdenie. Gyakran vádolták a szülőket azzal, hogy megnyomorítják a gyerekeik életét, megfosztják őket az igazi gyerekkortól. Juditnak is helyre kellett tennie magában ezt a folyton visszatérő kérdést. „12 és fél éves voltam az első olimpia után, és amikor hazatértünk az aranyérmemmel, csak záporoztak rám a cinikus, rosszindulatú kérdések. Mit válaszoltam volna? Mondtam volna, hogy ’Nincs gyerekkorom, de most nyertem aranyérmet’?”

Magyarországon nagyon sok kritika érte a családot, de külföldön inkább csak érdekesnek találták az életmódjukat és elismerték a sikereiket. Ott mindig tárt karokkal és csodálattal fogadták őket. Teljesen új világ tárult eléjük, befogadó közösségekkel. Hogy milyen közösség segített a Polgár családnak az első külföldi versenyeknél, kiderül a beszélgetésből! „A határon túli utazás, a repülés akkoriban kuriózumnak, sokak által irigyelt dolognak számított. Nekünk egyfelől természetes volt, ugyanakkor éreztük, hogy ez valami különleges és sokszor megszóltak, bántottak minket miatta.”

A hétköznapi életet élő emberek megszokott közösségei – mint amilyenek például az osztálytársak – ugyan nem voltak jelen Judit életében, ennek ellenére sohasem érezte magát magányosnak. Erős szövetség alakult ki közte és a nővérei között. Segítették egymást a versenyeken és azokon kívül is, biztatták, bátorították egymást és soha nem volt köztük féltékenység. A biztonságot adó szülői háló is mindig ott volt Judit mögött. „Az önismeret, az önvalóm definiálása sokáig nem foglalkoztatott, mivel az utam annyira ki volt taposva, hogy nem kellett ezen gondolkoznom. Különböző fázisok voltak az életemben: volt a gyerekkorom, ami egyfelől nagyon zárt volt, másfelől, amikor utazni kezdtem, nagyon nyitott lett a világ felé.”

A gyerekkori élményein túl Judit arról is mesélt az Így lettem vendégeként, hogy mikor érezte először azt, hogy levetkőzte magáról a csodagyerek szerepet, hogy milyen változást hoztak az életébe a gyerekei, és hogy végül miért nem választotta egyik Polgár lány sem azt az utat a saját gyermekei számára, ami őket világhírűvé tette.

Az Így lettem minden szerdán új epizóddal jelentkezik a műsor honlapján, ahol virtuális UNICEF-képeslappal lepheted meg gyerekkorod számodra kedves szereplőit.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top