A színésznő élete egyik legnehezebb időszakán van túl, tavaly nyáron baleset érte, és emiatt meg kellett műteni, majd néhány hónappal később ismét kórházba került.
„Amikor fél évig kénytelen voltam itthon lenni, feküdni, az első hónapban tulajdonképpen mély depresszió tört rám. Még a tévét sem nyitottam ki, csak néztem. Teljes mértékben az uramnak és a környezetemnek, a testvéreimnek köszönhetem, hogy ma itt vagyok és élek” – nyilatkozta a Blikk Függöny mögött című sorozatában.
Hozzátette, ugyan már sokkal jobban van, de azért még nem jött rendbe teljesen. „Kezdek az élők sorába csatlakozni… Még nem vagyok benne, csak indulok az élet felé.”
Esztergályos Cecília, akinek a kézművesség volt az egyik módja annak, hogy túllendüljön a nehezebb pillanatokon, egyelőre még nem érzi azt, hogy újra tudna alkotni, egyelőre még nem ment le a műtermébe, és a közelmúlt történései sincsenek rá jó hatással.
„A háború iszonyat. Iszonyat, ami körülvesz, és nem tudjuk, mi lesz belőle. Úgy érzem, mintha a falhoz vágtak volna. Egészség és béke, ez a kettő kellene az élethez, és most egyik sincs. A színpadon maximálisan elfelejtem, de amint beülök a kocsiba, eszembe jut, hogy ember vagyok én is, itt élek én is, és mi lesz velünk?”