Nemcsak a történelmi sorozatok rajongóinak ajánlom a Netflix új, A császárné című sorozatát, de azoknak is, akik a giccses Sisi-feldolgozások helyett valami valóságosabb verzióra vágynak. Míg az RTL-en vetített Sisi sorozattal kapcsolatban elég kemény kritikát fogalmaztam meg, addig egészen minőséginek nevezném a császári famíliát bemutató Netflix-szériát. Kihagyták belőle a giccset, és a valóságtól sem távolodtak el nevetségesen. Ami pedig külön érdekes, hogy feltűnt benne az a szereplő, akiről eddig nem sokat tudtunk: Habsburg Miksa, a császár kevésbé ismert öccse.
Miksa két évvel Ferenc József után született. És mint másodszülött, nem igazán volt a szülők fókuszában, főleg azután, hogy apját átugorva bátyjából császár lett.
Miksa nehezen barátkozott meg az örök második szerepével. Ennek ellenére kiváló karriert futott be mint a haditengerészet főparancsnoka, de egyben ez azt is jelentette, hogy hosszabb időre „eltávolították” az udvarból.
Később pedig alkirálynak nevezték ki a Lombard-Velencei Királyságban. Három évvel azután, hogy Sisi hozzáment a császárhoz, Miksa is megállapodott. Ő I. Lipót belga király lányát, Sarolta hercegnőt vezette oltár elé 1857-ben. Belgiumi Sarolta nemcsak kifejezetten művelt hölgy volt, de Európa egyik leggazdagabb hercegnője is, s ha így vesszük, anyagilag bizony Miksa előnyösebb házasságot kötött, mint a császár.
Botanikus liberális főherceg
Míg a Netflix sorozatában Miksát egy élvhajhász, az örök második szereptől gonosszá vált hercegként ábrázolják, addig a valóságban a kép némileg árnyaltabb volt. Miksának volt egy nyugodtabb énje, amelyik szerette a botanikát és a filozófiát, ugyanakkor igazi felfedező volt, és rajongója a liberális eszméknek. Tengeri kalandjai során eljutott Brazíliába, feltételezések szerint itt szedte össze a szifiliszt, melynek következtében soha nem született gyermeke Saroltától. A nyughatatlan lelkű főherceg és neje Milánóban éltek, ahol egyre jobban érdeklődtek a liberális eszmék iránt. Ferenc József és Sisi is meglátogatta őket itt, s leveleikből, melyeket Zsófia főhercegnének küldtek, az rajzolódik ki, hogy a fivérek csak felszínesen ismerték egymást. „Miksát kínozza a szörnyű fogfájás, de saját elmondása szerint az itteni klíma kedvezően hat az idegeire” – írta anyjuknak a császár. (Ferenc József és az anyja levelezése a Drága Mama című könyvben olvasható – a szerk.) Miután Lombardia elszakadt az Osztrák Monarchiától, Miksa és Sarolta Triesztbe költözött. A házaspárt olykor-olykor Bécsbe hívatta a császár munkaügyben, de ekkor sem öccséről, inkább a sógornőjéről áradozott levelében a kedves mamának. „Sarolta még soványabb és oly szépséges, mint még soha. Miksa csak a szemére panaszkodik.” Nem csoda, hogy a főherceg Bécstől távol érezte jól magát. Az általa építtetett Miramare-kastélyban azzal foglalkozhatott, amire mindig is vágyott: expedíciót szervezett Brazíliába. Ám utazásának híre nemcsak ide, hanem Mexikóba is eljutott, ahol a royalisták kecsegtető ajánlattal találták meg az örök második Miksát. Felajánlották neki a Mexikói császár trónját, amit ő – elsőre – elutasított.
Habsburg Miksa portréja, 1853 (Fotó: Wikipedia)
Foggal-körömmel ragaszkodott a trónhoz
Hogy mégis, hogyan jutott hozzá a Habsburg nemes mexikói koronához? Nos, a történetben nagy szerepe volt a testvéri féltékenységnek, a rivalizálásnak és III. Napóleon francia császár tervének. Napóleon csapatokat küldött Mexikóba, azt remélve, hogy befolyást szerezhet az amerikai kontinensen. A végeredmény a köztársasági kormány bukását hozta, és a royalisták újból felajánlották – nyilván Napóleon tanácsára – Miksának a trónt, akinek igencsak hízelgő volt ez az ajánlat. Az osztrák trónutódlási igényéről lemondó, új mexikói császárral csak az volt a probléma, hogy nemigen érdekelte sem a mexikói kultúra, sem a nyelv. Élvezte, hogy immár saját császársága lesz, amelyre talán gyermekkorától vágyott. 1864-ben érkezett meg nejével együtt Mexikóba, ahová nemcsak osztrák önkéntes katonák, de magyarok is elkísérték. Miksának fel sem tűnt, hogy a mexikóiak sokkal inkább köztársaságpártiak, mintsem royalisták, és erős ellenállást tanúsítanak mind irányába, mind pedig a monarchia felé. Attól remélt népszerűséget, hogy hatalmas sugárutakat épített, és örökbe fogadta a korábbi uralkodó unokáit, az egyikből pedig trónörököst csinált. „Ami a mexikói ügyet illeti, állandóan arról győzködöm Miksát, hogy tartsa magát az elején támasztott feltételekhez, és ne hagyja magát, hogy Franciaország dróton rángassa. Remélem, megőrzi a józanságát” – írta anyjuknak Ferenc József.
Ám vagy azért, mert naiv volt, vagy azért, mert alig értett a politikához, de Miksa csak későn jött rá, hogy nem saját császársága van, hanem egy francia gyarmat bábja, amit a nép éppen elsöpörni készül.
Két évvel azután, hogy betették a lábukat Mexikóban, III. Napóleon seregének menekülnie kellett. A francia császár kérte Miksát is, hogy mondjon le a trónról és szálljon hajóra, ő azonban Amerikában maradt.
Sarolta hercegnő és Habsburg Miksa, 1857 (Fotó: Wikipedia)
Míg Sarolta Európában kérlelte a pápát és a francia császárt, hogy segítsenek leverni a mexikói köztársaságiakat, addig Miksa egy erődben várta a végzetét, ám a családja még ekkor is reménykedett a menekülésében. „Drága Mama! Köszönöm levelét, melyben tudatja, hogy Miksa hamarosan Európába jön. A helyzete kétségbeejtő lehet, a tetejében még Saroltáért is aggódni kénytelen ilyen nagy távolságból… Nekem semmilyen hírem nem érkezik onnan, csak az újságokból tájékozódom… Sarolta úgy tűnik, még nincs jobban, azonban az orvos még nem adja fel a reményt, hogy hosszú türelem árán meggyógyítható” – írta Ferenc József az édesanyjának küldött levelében 1866 novemberében.
Egy kivégzés története
Végül 1867-ben Miksát elfogták. Míg a tárgyalása tartott, búcsúlevelet írt anyjának. „Kedves, legjobb Mama! Hitemben szilárdan, becsületemhez híven, nyugodt öntudattal megyek a meg nem szolgált halálba… Utolsó e világi gondolataim szegény drága Saroltámhoz és Önhöz szállnak, szeretett Anyám, kiknek annyi mindent köszönhetek… Teljes szívemből kérem, hogy bocsássák meg, ha valaha megbántottam önöket…” Ekkor már borítékolható volt a bukott mexikói császár sorsa, akit – hatalmas európai felháborodásra – agyonlőttek. Három hónappal a kivégzés után, Ferenc József embereket küldött Mexikóba, hogy Miksa hátrahagyott ügyeit elintézzék, azonban „a belgák közönségesen intéztek a hagyatéki ügyeket”, így a pápa volt kénytelen beleavatkozni abba.
A császár ruhája, amit a kivégzés alatt viselt (Fotó: Wikipedia)
Az egykori császár holttestét csak a következő évben adták át az osztrákoknak, hogy Bécsben eltemethessék.
Miksa holtteste addigra szörnyű állapotban volt. Még Mexikóban a szállítás során kétszer is leesett a koporsója a kocsiról, a holttest vízbe is esett, többször kellett balzsamozni és az orra is „letört”. Ráadásul a balzsamozók és az orvosok is megcsonkították, melynek később fontos jelentősége lett.
Távol Bécstől élhette le az életét
A legenda szerint ugyanis Miksa ellenfele, Benito Juárez megkegyelmezett neki. Hogy megtévesszék az embereket, egy idegen holttestet helyeztek a koporsójába, akinek azonban az arca már teljesen eltorzult, így pedig saját édesanyja sem ismerte fel Bécsben. „Ez nem az én fiam!” – kiállított fel a ravatalozónál Zsófia főhercegné. Azokat a pletykákat, melyek szerint Miksa az általa kicsit sem kedvelt bécsi udvartól távol kezdett új életet El Salvadorban, Justo Armas néven, csak tovább erősítette, hogy a mexikói kormány számos információt visszatartott a császár utolsó napjairól és kivégzéséről.
Jean-Paul Laurens: A császár utolsó pillanatai című festménye (Fotó: Wikipedia)
Ami Justo Armast illeti, tulajdonában volt számos olyan fotó és ereklye, ami korábban Miksáé volt, házának falán pedig egy portré lógott Ferenc Józsefről. A császár új élete, Mexikói Miksa című könyv számol be arról, hogy az első világháború közepén, az Osztrák-Magyar Monarchia két magas rangú követe El Salvadorba látogatott. De nem az ország politikusaival találkoztak, hanem Justo Armas házába mentek. A feltételezések szerint rá akarták venni, hogy térjen vissza Ausztriába, és fogadja el „visszahelyezését” a trónvárományosok sorában, hogy rámaradjon a trón. Ő azonban nagyon jól érezte magát Mexikóban, 104 éves korában halt meg. Justo Armas testét végül exhumálták, és arra az eredményre jutottak, hogy a DNS több ponton is hasonlóságot mutat a Habsburgokéval. Rolando Deneke lelkes hobbikutató szerint a három titokzatosan elhunyt Habsburgok egyike lehet: Justo Armas vagy Miksa volt, vagy az öngyilkos Rudolf főherceg, vagy a tengeri hajóútján eltűnt János Szalvátor főherceg…
Sarolta sosem tudta kiheverni férje halálát, s a feljegyzések szerint megzavarodott az elméje, azonban majd 60 évvel Miksa halála után hunyt el.
