Szilágyi Liliána a vőlegényéről mesélt

Szilágyi Liliána és a vőlegénye, Zsombor a Palikék világa vendégei voltak, ahol meséltek a kapcsolatukról. Kiderült, hogy már jó ideje ismerik egymást, ám eleinte leginkább egyoldalú volt a szerelem, ráadásul az úszónő édesapja is beleszólt az ismerkedésbe.

Fotó: Palikék világa

„11 éves koromban voltam egy versenyen, tisztán emlékszem, hogy a lelátón készülök, és egyszer csak srégen felfelé meglátom Zsombort. Kettévált az ég, azonnal szerelmes lettem. Kőkemény két évem arról szólt, hogy mindennap naplót írtam arról, mennyire szeretem, mennyire vágyom rá. Aztán úgy alakította az élet, hogy Zsombor átjött abba a csapatba, ahol én úsztam. Az első edzésén már mindent tudtam, fel voltam készülve. Akkor meglátott, megvolt a találkozás, szerelem alakult ki. Itt jött a nehezítés: az apám nem engedte, hogy találkozzunk, ahogy semmilyen kapcsolatot senkivel. Folyamatosan próbált elhívni, én próbáltam ez elől kimenni. Eltelt így jó pár év, aztán 17 éves koromban engedett el először az apám vasárnap két órányit randizni vele, de ez nem volt kielégítő, így nem alakulhatott ki semmi. Közben viszont végig ott volt az életem során, minden nehézségnél. 2016-ban, amikor 20 éves lettem, és eljöttem az apámtól, felkerestem őt, megpróbáltunk kapcsolódni, de elbeszéltünk egymás mellett. Végül két és fél évvel ezelőtt, a Covid első hullámánál rám írt, és azóta vagyunk egy pár” – emlékezett vissza Szilágyi Liliána.

Az egykori sportoló párja arról is beszélt, hogyan osztotta meg vele a menyasszonya a történetét. „Ügyesen, csak szépen, lassan csepegtette. Több hónap alatt rajzolódott ki az egész, megvárta, hogy kérdezzek, mesélt sztorikat. Próbáltam felfogni az egész logikáját. (…) Egy ilyen pánikroham nem a legbékésebb cselekedetek közé tartozik, érdekes volt elsőre, de megoldottuk. Lilu pánikrohamol, kutya ugat, azt hiszi, bántom a Lilut… Azért is volt jó, hogy csepegtetett, mert még egy átlagembernél is, ha elmond az ember egy ilyen történetet, tök természetesen jön, hogy »ez biztos igaz, Lilu?«. Megkérdeztem tőle én is” – emlékezett vissza Zsombor.