A cinikusok azt gondolhatják, hogy a sztárok közötti viszály csak egy nagy reklámfogás, de a valóság az, hogy a hírnév mindig is az ego és a bizonytalanság melegágya volt – tökéletes környezet a rivalizálás és a kicsinyes, apró viták csatatérré változásához. Régen sem volt jobb a helyzet, csak talán nem kaptak ekkora nyilvánosságot a celebharcok az internet előtt.
Joan Crawford vs. Bette Davis
A Joan Crawford és Bette Davis között kialakult rossz viszony minden celebharc előtt példaként állhatna. Az évtizedekig tartó ellentét 1933-ban kezdődött, amikor Crawford, aki akkor már befutott hollywoodi sztár volt, beárnyékolta Davis első nagy szerepének dicsőségét azzal, hogy bejelentette sokkoló válását Douglas Fairbanks Jr-tól, majd a sértést azzal tetőzte, hogy hozzáment Davis szerelméhez, Franchot Tone színészhez. Miután háborút üzentek egymásnak, a pletykalapok még évekig táplálták a rossz viszonyt, és boldogan közöltek minden rosszalló mondatot, amit egymásról ejtett a két színésznő, köztük a Davis-klasszikust: „[Crawford] lefeküdt az MGM összes férfi sztárjával – kivéve Lassie-t.”
Több mint 30 évnyi kölcsönös utálkozás után viszályuk akkor érte el legendás csúcspontját, amikor együtt szerepeltek a Mi történt Baby Jane-nel? című, 1962-es, finoman szólva rossz filmben. A forgatáson Davis állítólag „véletlenül” fejbe vágta Crawfordot egy verekedős jelenet során. Crawford pedig a pletykák szerint rejtett súlyokat viselt egy jelenethez, amikor a hátfájós Davisnek át kellett vonszolnia őt a szobán, és szándékosan elrontotta a jelenetet, így számos felvételre volt szükség. Később Crawford kampányolt Davis Oscar-jelölése ellen, és egy mesteri trükkel a háttérbe szorította, hogy az Oscar-díjat a későbbi győztes Anne Bancroftnak gyűjtse be, így Davis helyett Crawford jelent meg az Oscar-díjról készült fotókon – pedig őt nem is jelölték.
Debbie Reynolds vs. Elizabeth Taylor
Hollywood legbotrányosabb évjáratú viszálya a legboldogabb véget is ért. Liz Taylor éppen a férfifaló hírnevét öregbítette (végül összesen nyolc házasságot számlált), amikor akkori férje, Mike Todd (a második számú), Debbie Reynolds és annak férje, Eddie Fisher az 1950-es évek végén elkezdtek együtt lógni. Ők voltak az eredeti fantasztikus négyes – egészen addig, amíg Todd hirtelen meg nem halt egy repülőgép-szerencsétlenségben. Fisher vállalta magára Taylor vigasztalását, legalábbis lánya, Carrie Fisher (alias Leia hercegnő) szerint: „Először a zsebkendőjével törölgette a szemét, aztán virágokkal , végül pedig a péniszével vigasztalta.”
Ez érthető módon éket vert Reynolds és Taylor korábbi szoros barátságába, és a nyilvános botrány elkerülhetetlenül kitört. Liz Taylort gonosz házasságtörőnek ítélték, Reynoldsot, aki akkor már Amerika kedvenc szomszéd lánya volt, ártatlan áldozatnak látták. De ez volt az a seb, amelyet az idő begyógyított. Taylor és Fisher viszálya csak öt évig tartott, mielőtt 1963-ban a Kleopátra forgatásán elindult a nagy Taylor-Burton-saga és Reynolds is újraházasodott. Amikor 1966-ban véletlenül találkoztak egy tengerjáró hajón, együtt vacsoráztak, és elásták a csatabárdot. Később pedig együtt szerepeltek a 2001-ben készül, Öreg díva, nem vén díva című tévéfilmben, amelyet Carrie Fisher írt.
Sylvester Stallone vs. Richard Gere
Nehogy azt higgyük, hogy a celebharc csupán női sport, ne feledjük, hogy az egók párbajában a férfiak mindig is jeleskedtek. Soha jobban, mint amikor ezek az egók a nagy filmsztárokhoz kötődtek. Ez a két nehézsúlyú harcos, Sylvester Stallone és Richard Gere az 1974-es A lordok bandája című filmben szállt szembe egymással. Úgy volt, hogy társak lesznek egymás mellett a filmvásznon, de a díszlet nem volt elég nagy ahhoz, hogy mindkettőjük hatalmas önérzete elférjen benne.
Bár az ember azt gondolná, hogy ez a két nagyon is különböző férfi sosem versengett ugyanazokért a rajongókért, mégis úgy tűnik, hogy a semmiből egy intenzív rivalizálás kerekedett. Stallone arra panaszkodott, hogy Gere úgy feszít a bőrdzsekiben, mintha ő lenne az egyetlen és legvagányabb férfi a világon – ami egyértelműen egy olyan szerep, amelyet Sly csak a sajátjának tekintett. A dolgok egy nevetségesen gyerekes ebédszüneti balhé során csúcsosodtak ki, amikor Gere mustárt csöpögtetett Stallone nadrágjára, Stallone pedig válaszul fejbeverte Gere-t a könyökével. A filmet Richard Gere nélkül forgatták tovább, aki szerencsére enélkül is hatalmas sztár lett, de ők ketten soha nem békültek ki, sőt, a gyanú szerint Stallone volt a felelős a hírhedt pletykáért, amely a 80-as években Gere-t üldözte. A pletyka, miszerint Richard Gere-nek egyszer egy futóegeret dugtak a fenekébe, majd a sürgősségire kellett mennie, hogy eltávolítsák, összenőtt a színésszel és megkeserítette Gere életét.
Joan Fontaine vs. Olivia de Havilland
A mindössze 15 hónap különbséggel született nővérek, Joan Fontaine és Olivia de Havilland (az idősebb de Havilland ragaszkodott hozzá, hogy Fontaine vegye fel mostohaapjuk nevét) gyerekként sosem jöttek ki egymással. A mélypont: amikor Fontaine kulcscsontja eltört egy medencés dulakodásuk során. De a dolgok akkor forrósodtak fel igazán, amikor a bűbájos brit testvérek egymás ellen feszültek a hollywoodi stúdiórendszerben.
De Havilland egy életre szóló elismerést – de nem Oscart – kapott az Elfújta a szél Melanie szerepéért. Két évvel később, az első Oscar-díjon pedig már két nővér küzdött a legjobb színésznőnek járó díjért. Fontaine nyert a A gyanú árnyékában című Hitchcock-filmben nyújtott alakításáért. Ezután évekig tartó kölcsönös szidalmazás és gúnyos megjegyzések következtek, amelyekről a csúnya hollywoodi bulvársajtó, a kor TMZ-je is beszámolt. Az utolsó szöget a kapcsolat koporsójába édesanyjuk 1975-ös gyászszertartásán ütötték be, amikor egy szót sem váltottak. Nem tudni, hogy a nővére hogyan reagált, amikor Fontaine 96 évesen, 2013-ban meghalt, de Fontaine egyszer azt mondta: „Én mentem előbb férjhez, előbb nyertem Oscart, mint Olivia, és ha én halok meg előbb, kétségtelenül dühös lesz, mert megelőztem őt.”
Dean Martin vs. Jerry Lewis
Néha egy szép kapcsolat keserű ellenségeskedéssel végződik. Ez történt Hollywood kedvenc komikus duójával is. Martin és Lewis 1946-ban kezdett el klubfellépéseket adni Atlantic Cityben, és híresen nagy port kavart, amikor a New York-i Copacabanában léptek fel. Lewis esetlen humora és Martin kedves éneke azonnal sikert aratott, és a duó 10 év alatt 16 közös filmet forgatott a szeretlek-utállak sztorival a középpontban.
De a varázslat szertefoszlott. Martin kezdte úgy érezni, hogy Lewis túlságosan irányítóvá vált, Lewis pedig, aki mindig is bálványozta Martint, elárulva érezte magát (később Lewis beismerte, hogy ebben az időszakban valóban zsarnokoskodott). A páros nem beszélt egymással, de dolgozni közösen kellett, így alakult ki az a helyzet, hogy az utolsó filmjük, a Hollywood or Bust alatt teljesen figyelmen kívül hagyták egymást. Miután napra pontosan 10 évvel az első fellépésük után még egy utolsó Copacabana koncertet adtak, 20 évig külön utakon jártak, mígnem Frank Sinatra 1976-ban egy adománygyűjtő teletonon összehozta őket egy kínos újraegyesülésre.